A Bács-Bodrog Megyei Történelmi Társulat Évkönyve 25. (1909)
1909 / 1. füzet - Kozma László elnöki megnyitó beszéde
Kozma László elnöki megnyitó beszéde a Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat 1909. április 18.-i közgyűlésén. Tisztelt közgyűlés ! Aki ismeri azon anyagi erők szerénységét, melyek a céljaink megközelítésére való törekvésünkben rendelkezésünkre állanak, aki belelát abba a középponti műhelybe, ahonnan a feladataink szolgálatára szervezett mozgalmak kiindíttatnak és viszont egy tekintettel végigpillant a társadalom fogonyabb rétegeiben vállalkozott segítőtársainkon: ha számbaveszi és szinte tűnődve veszi számba munkatársaink kicsike kis gárdáját idebenn és odakinn, annak el kell ismernie azt, hogy a lefolyt jubiláris esztendő eredményei, a rendelkezésünkre adott erővel tisztes arányban állanak és hogy az ünnepi év címén hozott áldozataink nem lármás hivalkodásokra fordíttattak, hanem maradandó értékekbe lettek elhelyezve. Dolgoztunk tisztelt közgyűlés és nem töprenkedtünk. Noha a töprenkedés divat. A tűnődés a bölcseség, de legalább is a meggondolás látszatával bír és a cselekedet elmaradásának látszólag tetszetős mentsége. Várjon az érdeklődés intenzívebb felkeltésére, feladataink iránt, a mozgalom hogy szervezendő ? Hol, melyik a fogékonyabb réteg ? Hol, melyik a kevésbé fogékony? Melyik tényező az, amelyik hatékonyabban közvetít amott, — és ismét emitt? Miként irányítandó a felébresztett érdeklődés és miképen fegyelmezendő ? — mert szükség van mind akettőre, ha az útvesztők ellen meg akarjuk óvni proselytáinkat ? És így tovább, míg végre a „tett halála lesz az okoskodás.“ Ismétlem, tisztelt közgyűlés, nem tépelődtünk. Töprenkedésünket sem az anyagi erőnknek talán jelentősebb fejlődése, sem a viszonyainkban beállott valamely változás sem indokolhatná. A lehetőség szerint igyekeztünk dolgozni. Munkánk tetemesebb részét a belső anyagrendezés aprólékos munkája vette igénybe. Társulatunk nevében itt is szívesen és hálásan emlékezem meg arról a tekintélyes segélyösszegről, mely lehetővé tette ránk nézve azt, hogy a rendezkedésünk terén a szokottnál nagyobb áldozatot is hozhattunk, arról az ezer koronáról emlékezem !.