Beszédkutatás 2007 - Fonetika és pszicholingvisztika (2007)
A magyar és a nemzetközi tudományos élet eseményei - Horváth Viktória: A magyar tudomány ünnepe a Nyelvtudományi Intézetben
A magyar és a nemzetközi tudományos élet eseményei 209 témákkal foglalkozott, valamint bemutatta a Nyelvtudományi Intézetnek a közönségszolgálati munkáját, annak aktuális kérdéseit. A hivatalos program zárásaként a felnőtt- és időskori nyelvi és beszédzavarok, az afázia,lletve a demencia (időskori agyi leépülés) orvosi és nyelvészeti szempontú megközelítését ismerhette meg a hallgatóság. A szervezők a szekciók felépítésében egységre törekedtek: a felkért előadók 10-10 perces előadásait vita követte, amelynek során a résztvevők kérdezhettek az előadóktól, illetve maguk is felvethettek aktuális problémákat. Az első szekció az anyanyelv-elsajátításhoz, illetve a percepció vizsgálatához kapcsolódott, amelyek a fonetika és a pszicholingvisztika témakörébe tartoznak, ennek megfelelően Gósy Mária kiderálta az előadások és a vita menetét. Az anyanyelv-elsajátítás tipikus fejlődéséről és a tanulási folyamatokhoz szükséges nyelvi tudatosság kialakulásáról Adamikné Jászó Anna tartott előadást. Kiemelte az anyanyelvi fejlődéshez alkalmazkodó oktatási módszerek szükségességét. Schneider Júlia és Simon Ferenc orvosi szempontból foglalkozott a hallás ép és zavart működésével. Az előadás gyakorlati tanulsága, hogy azok a gyermekek, akiket a klinikai hallásvizsgálat alapján ép hallónak minősítettek, azért nem képesek az esetek egy részében sikeresen feldolgozni a beszédjelet, mivel a tünet nélküli hurutos állapotuk enyhe fokú hallászavarral társult. Az ép hallás nem azonos az ép beszédhallással, amely jóval komplexebb folyamat. A beszédhallás bármilyen eredetű, átmeneti vagy tartós zavara negatívan befolyásolja a gyermek észlelési és megértési, illetve ezen keresztül a tanulási folyamatait. Nemcsak a beszédfeldolgozási, hanem a beszédprodukciós folyamatban is keletkezhet zavar az anyanyelv-elsajátítás során. Bóna Judit Gósy Máriával közös kutatásában súlyos beszédhibás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatait vizsgálta különböző életkorokban. Az eredmények szerint a később is fennálló beszédhiba bizonyosan együtt jár a percepció különféle mértékű zavaraival. A megkésett beszédindulás is rizikótényezőnek számít a beszédpercepciós zavarok szempontjából. Horváth Viktória kutatásának eredménye szerint minden olyan gyermek, aki hároméves kora után kezdett beszélni, súlyos elmaradásokkal küzd a beszédfeldolgozás valamennyi területén - különösen a fonológiai észlelésben, a szövegértésben, valamint a szókincsaktiválásban, s ez egészen biztosan előrejelzi az iskolai nehézségeket. Ezt követően Rosta Katalin és Schuchné Rumpli Henriette előadása hangzott el, amely beszédfogyatékos óvodások percepciós zavaraival foglalkozott, bemutatva a komplex fejlesztés eredményességét, amely a terápiában eltöltött idővel párhuzamosan növekszik. A szekció zárásaként Radványi Katalin beszélt a kognitív képességek gyengeségének és a nyelvi fejlődésnek az összefüggéseiről. Az előadásokat követő vita is nagyon hasznosnak bizonyult, és továbbgondolkodásra ösztönözte a hallgatóságot. Gerebenné Várbíró Katalin a terminus technicusok egységesítésének, Simon Ferenc a beszédhallás vizsgálatának a szükségességét hangsúlyozta. Csabay Katalin és Szamosközi Alice logopédu