Folia Sabariensia - Vasi Szemle 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1936 / 3. szám - Rög és lélek - Polány István: A földrajzi nevek bizonyossága Nyugatmagyarország ősi magyar mivolta mellett

Lendva (1232, Lyndua maior et minor).27 Esztermeg, Monyoróspatak (1257, Eztermeg, 1434, Mo­­nyaraspathak).28 Medves (Moór Elemér olvasása szerint: Meggyes), Szék, Szörnye és Berze patak (1157, fluvius Medus, Zec, torrens Zurnu et Berz).29 Egyes folyóvizek (Ikva, Csáva, Lendva) utolsó „va“ szó­tagja szlávosnak látszik, pedig ősi finn­ugor szó, amelynek jelentése magyarul ma már nincsen. Ikva, Csáva, Lendva összetett szavak; a szó első tagját e két szóban: Lendva, Csáva, már nem értjük. A va szót a zűrjének és vogulok földjén sok folyónévben megtaláljuk; a „va“ zűrjén nyelven vizet, folyót jelent, tehát Lendva = Lend-viz, Csáva = Csá-viz. A zűrjének földjén találjuk napjainkban az As-va,­ Kol-va, (Ha­-folyó), Lem-va, a vogulok földjén pedig a Sig­­va, Szosz-va (ez utóbbi az Ob-ba ömlik) folyót. A Pinka folyó régi alakjában is előfordul ez a „va“ szótag. II. Endré­nek 1221-ik évi okmányában ez áll: Pinkova, Pingva, to­vábbá még 1342-ben is: „prope fluvium Pinkawa“.30 27 A német írók és Schünemann is a német Lindbach szóból szár­maztatják. 28 H. O. I. 33. — Körm. III. Aim. 9. lad. 8. és 9. sz. Ez a Lapincs mellékfolyója, valószínűleg az Alhón keresztülfolyó Hidaspatak vagy a Csík (Strém) felső folyása. 29 F. II. 144. — Erdélyi László dr. szerint Szék az a kis patak, amely Dobrafalvától kissé keletre Királyfalva közelében ömlik a Lapincsba, vagy az a másik, amely ettől keletre ezzel egy irányban halad és szintén a Lapincsba ömlik. Szerintem azonban könnyen meglehet, hogy a Csíknak (Strém) az a mellékvize, amely Németújvárnál ömlik bele. Ennek a német neve ma is Zicken, azaz Szék. Az is bizonytalan, hogy hol keressük „Witin“-t, amelynek irányában az oklevél szerint a Szörnyének és a Berznek lenni kell, de a németújvári bencés apátság határa leírásának sorrendje inkább azt mutatja, hogy a Szörnyő és a Berz „hegyi patakocskák“-ait Németújvártól északnyugatra kell keresni. E szerint a Szörnyő valószínűleg az a kis ér, amely Felsőúj­laktól nyugatra, a Berz pedig Nádtól északnyugatra a határhegységben ered. Ez utóbbinak forrásvidéke Baksafalván át van a Csíkhez (Strém), amelyhez itt a határleírás szerint át kell kanyarodni, a legközelebb. P. Le­ser szerint Witin a mai Winten, azaz Pinkatótfalu, s akkor ez irányban kellene és lehetne ezt a kis patakot keresni. Meg kell jegyeznem, hogy egyes folyóvizek azonosságát néha nehéz, vagy éppen nem is lehet megállapítani, mert irányukat megváltoztatták vagy eltűntek. De másrészt a gyepnelvén adományozott birtok határai gyakran bizonytalanok voltak, főleg az utak hiánya és az emberlakta tele­pek gyér volta, de a nagy erdőrengetegek miatt is. (Erdélyi László dr.: A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. Első korszak 996—1243. és ki. 1. — Tagányi 146.) 30 H. O. VI. 12—15. és II. 77. — Régente számos „va“-végződésű­ folyónevünk volt. Kőszeg keleti határában, az ú. n. Alsóerdőben eredő és Nemes- és Pusztacsón át folyó patakot Burzavának hívták. (Arp. X. 645. — F. VI. 2. 126.)

Next