Folia Sabariensia - Vasi Szemle 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1936 / 3. szám - Rög és lélek - Polány István: A földrajzi nevek bizonyossága Nyugatmagyarország ősi magyar mivolta mellett
Lendva (1232, Lyndua maior et minor).27 Esztermeg, Monyoróspatak (1257, Eztermeg, 1434, Monyaraspathak).28 Medves (Moór Elemér olvasása szerint: Meggyes), Szék, Szörnye és Berze patak (1157, fluvius Medus, Zec, torrens Zurnu et Berz).29 Egyes folyóvizek (Ikva, Csáva, Lendva) utolsó „va“ szótagja szlávosnak látszik, pedig ősi finnugor szó, amelynek jelentése magyarul ma már nincsen. Ikva, Csáva, Lendva összetett szavak; a szó első tagját e két szóban: Lendva, Csáva, már nem értjük. A va szót a zűrjének és vogulok földjén sok folyónévben megtaláljuk; a „va“ zűrjén nyelven vizet, folyót jelent, tehát Lendva = Lend-viz, Csáva = Csá-viz. A zűrjének földjén találjuk napjainkban az As-va, Kol-va, (Ha-folyó), Lem-va, a vogulok földjén pedig a Sigva, Szosz-va (ez utóbbi az Ob-ba ömlik) folyót. A Pinka folyó régi alakjában is előfordul ez a „va“ szótag. II. Endrének 1221-ik évi okmányában ez áll: Pinkova, Pingva, továbbá még 1342-ben is: „prope fluvium Pinkawa“.30 27 A német írók és Schünemann is a német Lindbach szóból származtatják. 28 H. O. I. 33. — Körm. III. Aim. 9. lad. 8. és 9. sz. Ez a Lapincs mellékfolyója, valószínűleg az Alhón keresztülfolyó Hidaspatak vagy a Csík (Strém) felső folyása. 29 F. II. 144. — Erdélyi László dr. szerint Szék az a kis patak, amely Dobrafalvától kissé keletre Királyfalva közelében ömlik a Lapincsba, vagy az a másik, amely ettől keletre ezzel egy irányban halad és szintén a Lapincsba ömlik. Szerintem azonban könnyen meglehet, hogy a Csíknak (Strém) az a mellékvize, amely Németújvárnál ömlik bele. Ennek a német neve ma is Zicken, azaz Szék. Az is bizonytalan, hogy hol keressük „Witin“-t, amelynek irányában az oklevél szerint a Szörnyének és a Berznek lenni kell, de a németújvári bencés apátság határa leírásának sorrendje inkább azt mutatja, hogy a Szörnyő és a Berz „hegyi patakocskák“-ait Németújvártól északnyugatra kell keresni. E szerint a Szörnyő valószínűleg az a kis ér, amely Felsőújlaktól nyugatra, a Berz pedig Nádtól északnyugatra a határhegységben ered. Ez utóbbinak forrásvidéke Baksafalván át van a Csíkhez (Strém), amelyhez itt a határleírás szerint át kell kanyarodni, a legközelebb. P. Leser szerint Witin a mai Winten, azaz Pinkatótfalu, s akkor ez irányban kellene és lehetne ezt a kis patakot keresni. Meg kell jegyeznem, hogy egyes folyóvizek azonosságát néha nehéz, vagy éppen nem is lehet megállapítani, mert irányukat megváltoztatták vagy eltűntek. De másrészt a gyepnelvén adományozott birtok határai gyakran bizonytalanok voltak, főleg az utak hiánya és az emberlakta telepek gyér volta, de a nagy erdőrengetegek miatt is. (Erdélyi László dr.: A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. Első korszak 996—1243. és ki. 1. — Tagányi 146.) 30 H. O. VI. 12—15. és II. 77. — Régente számos „va“-végződésű folyónevünk volt. Kőszeg keleti határában, az ú. n. Alsóerdőben eredő és Nemes- és Pusztacsón át folyó patakot Burzavának hívták. (Arp. X. 645. — F. VI. 2. 126.)