Vasi Szemle 1966 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1966 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zátonyi Sándor: Bognár Ignác
sőbbi pályája. Olaszországban és Bécsben tanul, majd mint drámai és koloratúrszoprán Hannoverben, Hamburgban, Brémában, Kölnben, Braunschweigben, Göttingenben, Lipcsében, Amszterdamban, Rotterdamban, Leydenben, Hágában, Berlinben ér el kiemelkedő sikereket. Egy ideig a drezdai opera tagja. Hazatérte után a Nemzeti Színházban énekel, majd a Nemzeti Zenede énektanárnője.20 Bognár Ignác 1883. november 1-én hunyt el Budapesten. A Kerepesi temetőben temették el. Halála után néhány évtizeddel azonban már nem volt senki, aki sírját gondozta volna, s annak meghagyása ügyében intézkedett volna. A parcella használati ideje 1926-ban lejárt, s az a terület, ahol Bognár Ignác sírja volt, elegyengetésre került. Sírját ezért ma már megtalálni nem lehet.21 A csepregi honismereti szakkör Bognár Ignác halálának 80. évfordulóján az életéről, munkásságáról összegyűjtött anyagból kiállítást rendezett. Ezzel kívánt a szakkör a múlt adósságaiból erejéhez, lehetőségeihez mérten valamit törleszteni, a község szülöttére emlékezni. JEGYZETEK 1. Dr. Isoz Kálmán: Bognár Ignác. — A Zene c. folyóirat 1926. dec. 1. 2. Farkas Sándor: Csepreg mezőváros története. Bp., 1887. 385. 1. 3. Közli: Farkas S.: i. m. 292. 1. és Rajczy Mária: Csepreg irodalmi múltja és népköltészeti hagyományai. Sopron, 1944. 68. 1. 4. A kőszegi bencés gimnázium anyakönyve szerint (lásd a szombathelyi Állami Levéltárban) Bognár Ignác 1821—1826-ig tanult Kőszegen Imre bátyjával együtt. 5. Bognár Ignác levele. Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára. (1954/57 kézirattári növedéknapló-szám.) 6. Uo. 7. Zenei Lexikon, Győző Andor kiadása, Bp., 1930. 118. 1. 8. Bognár Ignác 1839. dec. 12-én kelt levele Nyári Pálhoz, a Nemzeti Színház „főnótáriusához”. Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára. (143/1953. sz.) 9. Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház története. I. kötet 101. 1. 10. A bemutató előadás plakátja az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán. A bemutató előadásokra vonatkozó további adatok — ha külön forrásmegjelölés nincs — szintén az O. Sz. K. Színháztörténeti Osztályának plakátgyűjteményéből valók. 11. Szabolcsi Bence: A XIX. század magyar romantikus zenéje. Bp., 1951. 174. 1. — Az opera partitúrája az Operaház könyvtárában van. 12. Szabolcsi Bence: i. m., 193. 1. — A vígopera partitúrája szintén az Operaház könytárában. 13. Az utóbbi három darab plakátjának eredetije a Színháztudományi Intézetben. — További művei: Parlagi Jancsi (II. Sz., 1837. okt. 15.), Dobó Katica, más címen: Az egri szép napok (Tóth Kálmán — N. Sz., 1862. jan. 1.), Orosz házasság (N. Sz., 1857. jan. 2.), Orgazda (Tóth József — N. Sz., 1852. aug. 14.), Angyal Bandi (Feleki Miklós) stb. 14. Dr. Isoz Kálmán, idézett cikke és Szabolcsi Bence: i. m. 180. és 181.1. 15. 72 éves volt Bognár Ignác, amikor dalszerzeményeinek nagy részét két példányban lemásolta, s azok közül egyiket a Nemzeti Színház művészeinek, a másikat a Nemzeti Múzeum könyvtárának ajándékozta. Ez utóbbi jelenleg az Országos Széchenyi Könyvtár Kottatárában van. 16. Az Országos Széchenyi Könyvtár katalógusa szerint. 17. Id. Ábrányi Kornél szerint volt olyan, amelyikből 10 ezer példány kelt el. — Id. Ábrányi Kornél: A magyar zene a XIX. században. Bp., 1900. 207. 1. 18. Bognár Ignác leveléből. Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára (1954/57. kézirattári növedéknapló-szám.) 19. A levél eredetije az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában. (143/1953. sz. alatt.) 20. Szabolcsi Bence: Zenei Lexikon I. kötet 119. 1. 21. A Fővárosi Tanács V. B. Közmű- és Szolgáltatási Igazgatóságának 330 342/2 963. sz. értesítése.