Vasi Szemle 1985 (39. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 3. szám - EMLÉKEZÉS - Beck Zoltán: A pedagógus Bakó József
Aki Békéscsaba felől Orosházára utazik, vagy ellenkező irányban elhagyja a várost, a 47-es főútvonal mentén, a műemléki monori betyárcsárda tőszomszédságában málladozó vakolaté, elhagyott tanyai iskolát lát, melynek falán kis márványtáblán ez olvasható: „A város alapításának 225-ik évfordulóján hálás emlékezéssel az iskola volt tanítóira az iskola volt tanulói. Monor, 1969. május hó.” Minthogy a tanító nem az a szerzet, akinek lépten-nyomon márványba vésnék az emlékét, úgy hiszem, érdemes megállítunk ez előtt az emléktábla előtt, és érdemes feltárnunk azokat az okokat, melyek az orosháziakat ennek az emléktáblának az elkészíttetésére indították. Írásomban Bakó Józsefre emlékezem, róla azonban általánosíthatunk tanító-elődeire vonatkozóan is azt illetően, hogy a monoriak hálájának milyen gyökerei vannak. Mielőtt azonban róla szólanék, vessünk egy pillantást a korabeli Orosházára! Mi jellemzi Orosházát Bakó tanítóskodásának idején, 1931-37 között? Kettős arcot mutat a település képe. A környékre jellemző amerikai utas agrárfejlődés eredménye az a viszonylagos jólét, amelyet megteremtett magának a korszerű gazdálkodás iránt fogékony birtokos parasztság. Ennek az életmódnak és életformának klasszikus jellemzését adja Féja Géza a „Viharsarok” című könyvében, melyben Orosházát mint a virulózisibirtok hazáját mutatja be.2 ír a páratlanul gazdag piacról, a kisbirtok exportképes termeléséről, a helyi parasztság szorgalmáról, tanulni vágyásáról, melyeknek természetszerű eredménye a polgárosult paraszttípus magas életszínvonala. Antipólusként ugyanakkor észreveszi - és megrajzolja - azt a mérhetetlen nyomort - ő „legijesztőbb”-nek nevezi, amely jellemzi a két háború közt élő agrárproletár tömegek életét. Az általa megrajzolt társadalmi képet egészíti ki azoknak a rétege, akiknek a legküzdelmesebb, legkeservesebb, legkegyetlenebb élet jutott: az ellenforradalom és a fasizálódás ellen küzdő, illegalitásban dolgozó kommunisták és szocialista érzelműek csoportja. Az alapításától kezdve sok vihart megért település osztályharcos múltja és jelene olyan talaj volt Bakó József számára, amelyen természetszerűen és törvényszerűen érlelődtek és teljesedtek ki a magával hozott forradalmár eszmék. 2. Bakó József azelőtt sohasem járt az Alföldön, teljesen új világ volt ez a számára. Münstermann Ernő címzetes tanfelügyelőt kereste fel, hogy útbaigazítást kérjen. Az Balassa János tanítóra bízta az újonnan érkezett et, mert ő - mint Bakó elődje - 12 évig tanított a monori iskolában, s alaposan ismerte Orosházának ezt a külterületét, és közvetlen, jó kapcsolata volt a monoriakkal. Erdős Tóth Sándor monori gazda, a költő-tanító emlékének hűséges őrzője Bakó Monorral való ismerkedésének egy érdekes epizódját mondta el. Azt, hogy Balassa tanító úr megtréfálta az egyik családot az új tanító bemutatásával. Előre megmondta Bakónak, hogy úgy mutatja majd be, mint biztosítóügynököt, figyelje, hogyan fogadják. Beköszönt Balassa tanító úr: - Jónapot, Deák bácsi, Deák néni! Na kérem, hoztam egy biztosítóügynököt, hogy biztosítsa magukat. A család nagyon meg volt rémülve. Tanító úr kérem, megmondtuk magának, hogy hát ide ne hozzon biztosítóügynököt. 421