Vasi Szemle 1998 (52. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 2. szám - MAGYAR NYUGAT - Bajzik Zsolt: A Vas megyei kastélyok és műkincsek sorsa 1945 után, II. rész

Magyar Nyugat BAJZIK ZSOLT: A VAS MEGYEI KASTÉLYOK ÉS MŰKINCSEK SORSA 1945 UTÁN hatás nélkül autóra rakták és a vasvári MÉH-telepről is 155 kg értékes számadási anya­got bányásztak ki, melyet a levéltári selejtanyagból pótoltak. A későbbiekben a könyv­anyagot Sopronba szállították el feldolgozásra.1118 A Rábahídvégen történtekkel kapcsolatosan Seebach Matild a következő sorokat küldte a megyei levéltárnak 1950-ben: „a legnagyobb készséggel és örömmel tennék ele­get a kérésnek, azonban minthogy a háború vihara itt mindent elsepert, semmi sem ma­radt a sok értékes anyagból, melyet pedig igen érdemes lett volna az utókornak meg­menteni.”109 1945 decemberében mindkét kastélyát az orosz katonaság foglalta el úgy, hogy még a tulajdonosa sem lakhatott ott.110 A Lunkányi nővérek Gyanógeregye községben lévő kisebb kastélyát az átvonuló orosz hadsereg teljesen tönkretette. Padlózatát, ablakait elvitte és az amúgy is alacsony, sötét és vizes épület teljesen használhatatlanná vált."­ Sorkifahidon a második világháború előtt a taródfai kastély tulajdonosai Kendeffy Árpád és Lajos voltak. 1945-ben a németek négy napig tartották az arc­vonal­at a kastély környékén. Szerencsére csak a tető sérült meg, s az oroszok bejövetelekor a kastély ép­nek volt mondható. A boltíves termeket orosz tisztek foglalták el, Kendeffy és családja a cselédházba költözött. A harcoló alakulatok elvonulása után a majorban az oroszok ló­kórházat működtettek. A háború végével pedig az épület földszintjére a major lakói köl­töztek be. Az értékes bútorzat, Kendeffy francia könyvtára és Inkey Béla értékes geoló­giai gyűjteménye szétszóródott. Az uradalom földjeit a cselédek között felosztották, kö­zöttük kapott 25 holdat a Kendeffy család is."A Káld községben lévő 8 szobás kastélyt a Földigénylő Bizottság a községnek jut­tatta. A volt tulajdonosától, Maróthy Istvántól megváltott épületet kulturális és oktatási célra vették igénybe. 1946 nyarán még az orosz katonaság használta és közben teljesen tönkretették."3 Mikosszéplakon a Zierer-féle kastélyt is az oroszok foglalták le maguknak és 1946 nyarán is még bent tartózkodtak. Az épület tetőzete rossz volt és az ajtók, ablakok is csak hiányosan voltak meg."4 Solymossy Zsigmond egervári várkastélyából „1945-ben a volt uradalom lakosai a tulajdonos eltávoztával lassanként széthordtak mindent, amit használhatónak véltek. Még a födémgerendák jó részét is kifűrészelték és elvitték. Úgy látszott, a romos épület né­hány éven belül menthetetlenül összeomlik.”115 JEGYZETEK 66. BENCZIK Gyula: Répceszentgyörgy története. Bp. 1996. 11. p. 67. Vas Megyei Levéltár (a továbbiakban: VaML), Répceszentgyörgy Körjegyzőség iratai 693/1945. 68. Szombathelyi Püspöki Levéltár. Leltárügyek 21. doboz. 69. VaML Elhagyott Javak Vas megyei Kormánybiztossága (a továbbiakban: EJVmK) 418/1946. 70. VaML EJVmK 672/1946. 71. Kincset vissza nem adunk? In: Vas Népe, 1997. ápr. 29. 1. p. 72. Az 1950-es években az épület restaurálása közben találták meg a bajor hercegi család befalazott kincseit, amelyek jelenleg a sárvári várban vannak kiállítva. 73. VaML Sárvár nagyközség iratai 219/1947. 74. VaML Szombathelyi Pénzügyigazgatóság iratai. VIII. Elhagyott Javak Osztályának iratai (továbbiakban: Szhely Pál, Ejp. i­.) H 104/1948.

Next