Vasi Szemle 2001 (55. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 1. szám - KÖNYVSZEMLE - Szilágyi István: Győr 1539-1939

Vasi Szemle 2001. LV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Levéltárban őrzött cédulaanyaga alapján íródott. Értékes forrása a kiadványnak a kőszegszerdahe­lyi plébánia História Domusa is, mely nemcsak a falu történetével, de néphagyományaival kapcso­latos adatokat is megőrzött (pl. farsangi és lakodalmi szokások). A „nem tudományos igénnyel, de a valós adatok alapján íródott útikönyv” az idegenek számára információkat nyújt a faluról, a helytörténet iránt érdeklődőket pedig további kutatásra ösztönzi. M. Kozár Mária G Győ­r 1539-1939. Szöveg: dr. Winkler Gá­bor. Könyvtervező: Kurcsis László. Műhely Kht., Győr, 1998., 285 old. ,Győr 1939-1999. Szöveg: dr. Winkler Gá­bor. Könyvtervező: Kurcsis László. Műhely Kht., Győr, 1999., 305 old. Két, tulajdonképpen önálló kötetet tarthat kezében a Győrt szerető „olvasó”, dr. Winkler Gábor és Kurcsis László munkáit. Az összetartozás szándéka azonban az azonos megjelenésű külsőből és a címekben feltüntetett időhatárok folyamatosságából is nyilvánvaló. Feltételezhetjük, hogy az első megjelenéskor a drága kiadvány folytatására még nem látszott reális lehetőség, s ezért sincs rajtuk kötetszámozás. Az „olvasó” kifejezést nem véletlenül tettem idézőjelbe, a könyv felfogása ugyanis rendkí­vül sajátos. Tulajdonképpen egy képekben megörökített várostörténet, ami elsősorban a külső lát­ványra koncentrál, épületbelsőket nem is mutat, talán azokat leszámítva, amelyeknél egy belső dekoráció, oltárkép stb. látképszerűen, kívülről ábrázolja Győrt. Nem városépítés-történetről, építé­szettörténetről szól tehát a válogatás, hanem a mindenkori Győr külsejéről, illetve arról, amiről ábrázolás maradt. Történeti eseményeket, jeleneteket csak keveset láthatunk, s ezek minden érde­kességük, vagy kedvességük mellett is inkább csak a kor hangulatát próbálják felidézni, igazából kissé el is különülnek a máskor csak staffázs figurákkal dolgozó városképek sorától. A képek nem mindig keletkezésük időrendjét, hanem egyfajta topográfiai elképzelést követnek, amibe tematikus meggondolások is átúsznak. Műfajilag szinte minden ábrázolási technika szerepel: egyedi akvarell­­vagy olajképek, néhány eredeti tervrajz, a sokszorosító grafika számos válfaja és természetesen fényképek, amelyek érthetően inkább a második könyvet jellemzik. Térképeket csak a kötések belső oldalain látunk, és ezek, bár összehasonlításra alkalmasak, talán leginkább az ábrázolt létesít­mények helyének visszakeresését segítik, amit a sokszor változó, de a térképeknek megfelelő kora­beli utcanevek is megkönnyítenek. A képekkel együtt rövid három nyelvű (magyar, angol, német) kísérő szöveg is halad, ami megadja a legfontosabb információkat és a szintén három nyelvű képaláírásokban hiányzó adato­kat. Mindkét kötetet a város történetének fontosabb eseményeit tartalmazó felsorolás, iroda­lomjegyzék és a képek forrásainak jegyzéke zárja. Az első kötet több mint háromszáz, a második majdnem négyszázötven képének számát még növeli az a szerkesztői elgondolás, hogy ugyanan­nak a képnek egy-egy részletét külön is szerepelteti, s ezzel egy kiemelkedő objektumra fokozot­tan ráirányítja a figyelmet. A kép „beszéltetésének” ez egyik sajátos lehetősége. A hatalmas gyűjteményt csak elismerés illeti, mégis nem hagyható szó nélkül néhány téve­sen odavetett képaláírás, például az 1539—1939-es kötet 137. oldalán idézőjelbe tett „Kis törvény­hozási épület” az eredeti Kir.(­ályi) törvénykezési épület felirattal szemben. A reménybeli újabb kiadásnál ezeket feltétlenül ki kellene javítani. Újabb kiadás ugyanis várható, hiszen igazából egyik kötet sem került kereskedelmi forgalomba, a győriek jószerével egymás elől kapkodták el. Szombathelyiként még néhány külön megjegyzést is kell a könyv kapcsán tennem. Győr már a középkorban jelentős város, fontosságát a török elleni harcok az európai érdeklődés homlok-

Next