Vasi Szemle 2002 (56. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 4. szám - ARCKÉPCSARNOK - Katona Attila: Széljegyzetek Borsody István Beneš-könyvéhez

Arcképcsarnok BORSODY ISTVÁN HAZATÉRÉSE Katona Attila SZÉLJEGYZETEK BORSODY ISTVÁN BENES-KÖNYVÉHEZ A _ « kellős ^ 1943-ban látott napvilágot az Athenaeum Kiadó gondozásában Borsody István Benes cí­mű könyve. Bár nem ez volt a szerzó' első Magyarországon megjelent könyve - hanem a négy évvel korábbi, a magyar-szlovák viszonyt taglaló négyíves elemzés mégis, a társadalomtudós-újságíró hírnevét e könyv alapozta meg. Az új kiadás bevezetőjében a szerző utal a könyv keletkezéstörténetére. Frey András, a korabeli Magyar Nemzet kül­politikai újságírója kérte fel az akkor már neves szláv szakértőnek számító Borsodyt ar­ra, hogy mutassa be a művelt magyar olvasóközönségnek a legjelentősebb cseh és szlo­vák politikusok politikai krédóját. Az ötlet, a javaslat termékeny talajra hullt. Rövidesen el is készült három portré: Thomas Masarykról, Milan Hodzáról és Eduard Benesről. A csehszlovák államalapító, Thomas Masaryk akkor már halott volt, lezárt életművének értékelése nem bizonyult bonyolult penzumnak. A még aktívan politizáló másik két emigránsról már nehezebb feladatnak tűnt az „ítélet” kimondása. A föderalista Milan Hodza politikai vízióival, koncepcióival többször is foglalkozott a szerző. E tanul­mányok átdolgozott, lecsiszolt változatai jóval később a müncheni Új Látóhatárban is megjelentek. (Elolvashatok az Amerikai évek. Egy magyar federalista írásaiból című vá­logatáskötetben.) Az igazi kihívást természetesen Benes „curriculum vitae”-jének a meg­írása jelentette. Nem véletlen, hogy a napvilágot látott elemzés további ösztönzésre, egy több mint kétszáz oldalas, ma is nagy haszonnal és tanulsággal forgatható könyvvé for­málódott. Hamar kiderült, hogy az 1938-ban Magyarországra települt Borsody István nemcsak kiváló csehszlovák-szakértő, hanem nagyszerű emberismerő is. így született meg 1942-43 fordulóján a Benes című mű. Az időpont nagyon lényeges: 1942 vége, 1943 eleje a második világháború for­dulópontja. Észak-Afrikában sikeresen partra szálltak az angolszászok, elkezdődött a né­metek és az olaszok kiszorítása a kontinensről, keleten a Volgánál zajlott a nagy csata. Minden országban felerősödött a latolgatás, hogyan, miként is ér véget a világháború.

Next

/
Thumbnails
Contents