Vasi Szemle 2006 (60. évfolyam, 1-6. szám)
2006 / 6. szám - ARCKÉPCSARNOK - Zsámbéky Monika: A Batthyány hercegek ősanyja, Strattmann Eleonóra: egy regényes életút vázlata
____________________Arcképcsarnok____________________ ZSÁMBÉKY MONIKA: A BATTHYÁNY HERCEGEK ŐSANYJA, STRATTMANN ELEONÓRA Őzi Ferenc szerelmi kapcsolata Eleonórával plátói maradt, Batthyány Ádámhoz mindvégig bizalmas és szoros barátság fűzte. Amikor hosszabb itáliai útra készült, Batthyányt bízta meg javai gondozásával. 1697-ben a hegyaljai felkelés leverése után Rákóczit figyeltette a bécsi udvar. Hogy ne keveredjen gyanúba, ősszel és 1698 elején hosszan tartózkodott barátjának, Batthyány Ádámnak rohonci birtokán, akinek császárhűségéhez nem férhetett kétség. Ugyancsak a grófi pár vendége volt Rákóczi a bozsoki kastélyban. (Ma már csak az egykori Batthyány-várkastély romjai láthatók a falu északi részén.) Amikor kitört a Rákóczi vezette szabadságharc, a bécsi udvar nemcsak a fejedelem feleségét, hanem a már megözvegyült Strattmann Eleonórát is békéltető követnek küldte a fejedelemhez. Eleonóra 1693. április 30-án Bécsben a Hofburg mellett álló Szent Mihály-templomban esküdött hűséget Batthyány II. Ádámnak, aki akkor már közismert hadvezér, kipróbált katona volt. Ádám 1662-ben született Batthyány Kristóf dunántúli főkapitány, Vas vármegyei főispán és Palocsay Mária fiaként. Apjától a törökellenes harcokban edződött katonai virtust és jelentős birtoktesteket örökölt. (Batthyány I. Ádám által megszerzett javakon két fia, Kristóf és a Pál osztozott.) II. Ádám katonai pályája meredeken ívelt fölfelé, 1678-ban főpohárnokmester, 1685-ben, 23 évesen dunántúli kerületi és a Kanizsával szembeni végvidék főkapitánya, majd házasságkötése évében a legfontosabb délvidéki katonai posztot töltötte be, horvát bánná nevezték ki. Végigharcolta a törökellenes felszabadító hadjáratot. 1685-ben Esterházy Pál mellett a magyar csapatok parancsnoka volt. A táti csatában az Esztergomot ostromló török sereg elleni győztes lovasroham egyik vezetője, Buda 1686. évi visszafoglalásánál a magyar könnyűlovasság vezére. Vezetésével vették be a szövetséges haderők 1688-ban Székesfehérvárt, majd 1690-ben Kanizsát. 1689-ben a Badeni Lajos vezényletével harcoló magyar huszárok parancsnoka. A zentai csatában (1697) Savoyai Jenő legjobb tisztjei közé tartozott. Karrierjét 1700-ban betetőzte az országbírói tisztség elnyerése. 1701-től valóságos belső titkos tanácsos és Vas vármegye főispánja. 1702-től a spanyol örökösödési háborúban az olasz hadszíntéren vezette csatába hajdúezredét. Rangjának és társadalmi állásának megfelelően 1698-1700 között fényes palotát épített Bécsben (Renngasse 4., 2. kép) melynek építészéül nem kisebb személyt bízott meg, mint Johann Bernhard . Filippo Maria Galetti: Strattmann Eleonóra portréja. Szombathely, Smidt Múzeum 3 KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. 3. javított kiadás. Bp. 2004, 86. old. 4 Uo. 122. old.