Vasi Szemle 2007 (61. évfolyam, 1-6. szám)

2007 / 1. szám - MŰHELY - Tóth József - Somkuthy Ferenc: Kertészképzés Szombathelyen

_________________________Műhely_________________________ TÓTH JÓZSEF-SOMKUTHY FERENC: KERTÉSZKÉPZÉS SZOMBATHELYEN vénytermesztő és nemesítő intézetet alapított. Az 1890-ben Sárváron tejmunkásképző is­kolát nyitottak. A megye falvaiban növénytermesztési, állattenyésztési gazdakörök működtek. 58 községben alakultak gazdakörök, mintegy 4532 taggal. Gyümölcs- és szőlőtermesztéssel a megye dombosabb, hegyesebb vidékein foglalkoztak (Ság-hegy, Kőszeg, Bérbaltavár). Ezek meglétéről különféle okiratok és feljegyzések tanúskodnak, köztük a kőszegi Szőlő­­jövések könyve. A kertészetek kialakulásában nagy szerepet játszottak a XIX. század második fe­létől az országba települő bolgár kertészek, akik fejlett technikát és gazdálkodást hoztak magukkal, s elsősorban Szombathelyen és Körmend környékén telepedtek meg. Öntözé­ses gazdaságukat a Gyöngyös, a Perint és a Rába folyókra alapozták. A német és holland kertészeti tapasztalatokat a kertészdinasztiák ifjai nyugati vándoréveik és tanulmányaik során szerezték meg, jellemző példa erre Kaczmarski Béla (1903). A Vasmegyei Gazdasági Egyesület 1840-ben alakult, és 18 évig működött. 1861- ben újjászervezték, majd 1878-ban harmadszor is megalapították. A Vasvármegyei Kerté­szeti Egyesület 1912. augusztus 4-től feloszlatásáig, 1949 januárjáig működött. Az Or­szágos Magyar Kertészeti Egyesület adta ki az engedélyeket 1915-ben a kertésztanulók oktatására. E két egyesület megalakulása és működése (tanulótartás, kiállítások és elő­adások szervezése, szakkönyvtárak fenntartása) erőteljes hatást gyakorolt a kor mezőgaz­dasági és kertészeti szakoktatására. A rábahídvégi kertészképzés Bertha György nevéhez fűződik. 1899. június 19-én kelt végrendeletében „kisebbszerű kertészeti iskola” felállítá­sát határozza el, a kertészek oktatása azonban alig két évig tartott. Ikerváron a kultusz­­miniszter 1920-ban a volt Batthyány-kastélyban kétirányú iskolát szervezett, az egyiket elemisták, a másikat kertésznövendékek részére. A négy középiskolát végzett ifjakból kertészsegédeket képeztek. E képzés mellett működött még a kertészmunkásképző, ker­tészeti intézője Dolnicky József volt. Az intézetben tanult Mészöly Gyula, aki később a Kecskeméti Kísérleti Gazdaságban paradicsomnemesítő munkát végzett. SZOMBATHELY KERTÉSZETI SZAKOKTATÁSA Szombathely környékén nívós hagyományai voltak és vannak a kertészetnek, köztük el­sősorban a faiskolai termesztésnek, többek között ez indokolja, hogyan alakulhatott ki és maradhatott fenn tartósan kertészeti szakmai oktatás a vasi megyeszékhelyen. A város­ban és környékén már korán számos faiskola és kertészet működött. Ilyen nevezetesebb faiskolák, kertészetek voltak például Kőszegen Joseph Wölfel gyümölcsfaiskolája, mely­nek 1839. évi árjegyzéke 637 féle gyümölcsfaféleséget sorol fel. Szombathelyen a püs­pöki uradalom, a Kaczmarsky-kertészet, az Unghváry-, Saághy-, Tóth Zsigmond-féle fa­iskolák, továbbá a MÁV és a városi faiskola és gyümölcsös, a dísz és vegyes kertészetek közül a Kummer, Bilik, Baumgartner kertészdinasztiák adták az alapot a kertészeti szak­oktatáshoz. Ezt a sort folytatták 1945 után a ma PRENOR Kertészeti és Parképítő Válla­lat néven működő egykori Szombathelyi Kertészeti és Parképítő Vállalat, továbbá a Ker­tész MTSZ. A Szombathelyi Kertészeti és Parképítő Vállalat alapítólevelét 1949. augusztus 18-án adták ki. Az idők során a vállalat hol önállóként, hol pedig a Szombathelyen kl-

Next