Vasi Szemle 2011 (65. évfolyam, 1-6. szám)

2011 / 3. szám - MAGYAR NYUGAT - Puskás János - Unger István: A kőszegi bor minőségi adatai. A szüret időpontja és komplex időjárási jellemzők alapján

Vasi Szemle 2011. LXV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM PUSKÁS JÁNOS - UNGER ISTVÁN A KŐSZEGI BOR MINŐSÉGI ADATAI A SZÜRET IDŐPONTJA ÉS KOMPLEX IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐK ALAPJÁN A m­ű bor minőségét döntően befolyásolja a te­­nyészidőszakban az időjárás. Különösen fontosak a szüret előtti hónapok, amikor a szőlő cu­kortartalma egyre nő, ha az időjárásra a sok napsütés jellemző. A bor minőségének elemzésekor Kőszegen, a Rövid­ lövészárok dűlőben 15 év (1996-2010) szüretének időpontját vettük figyelembe. A szüret ideje 12 évben októberre esett. A must cukortartalma 15 és 18 fok között változott. Minden évben megvizsgáltuk azt, hogy a szüret időpontját megelőző 60 napban milyen Péczely-féle makroszinoptikus időjárási típus fordult elő. A típusok ciklonális és anticiklonális csoportba oszthatók. Az élő szőlőnek kedveznek a hosszú napsütéses napok, amikor anticiklon alakul ki a Kárpát­medencében. A ciklonális típusú napokon gyakrabban fordul elő csapadék, ezért - a fel­hőzet miatt - kevesebb a napsütéses órák száma. Az eredmények azt mutatják, hogy a legjobb cukorfokú must akkor nyerhető, ha az anticiklonális időjárási típusok aránya 80 % fölött van (2006 és 2009). Ezekben az évek­ben a bor minősége is kiváló volt. A leggyengébb években a must sem volt jó (15 és 16 fokos). Ezekben az években a ciklonális és anticiklonális helyzet aránya változatosabb képet mutat. BEVEZETÉS ÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS Az agrometeorológiai észlelések fontos részét képezik azok a megfigyelések, melyek a sző­lőtermesztéssel függnek össze. Különleges - a szőlőre vonatkozó - fenológiai feljegyzése­ket rögzít Kőszegen a Szőlő Jövésének Könyve, mely páratlan a maga nemében (1. ábra).

Next