Vasi Szemle 2015 (69. évfolyam, 1-6. szám)

2015 / 5. szám - MINDSZENTY JÓZSEF EMLÉKEZETE - Soós Viktor Attila: Mindszenty József emlékiratai

Vasi Szemle 2015. LXIX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM aki ilyen jellegű szenzációs írások kiadásával foglalkozik, az ügyben az alábbi megfonto­lásokat kell figyelembe vennie: a. , nyilvánvaló, hogy az Emlékiratok politikai kérdéseket is érintenek; b. , a könyv kiadása nem szolgálja az osztrák állam érdekeit, ezért a Moldennek nincs kedve az Emlékiratokat kiadni akkor sem, ha hasznos lenne az európai kon­zervatív politika számára. .. , Molden nem akar viszályba kerülni a svájci Walter kiadó barátjával, aki ugyancsak érdeklődik a kéziratok iránt. A Walter kiadót illetően Svájc nincs olyan kényes helyzetben mint Ausztria, nem kerülhet­ne államközi konfliktusba Magyarországgal, azon kívül a konzervatív erők sokkal erőseb­bek Svájcban mint Ausztriában. Bár a Walter katolikus kiadó irodalmi vezetése a katolikus baloldal oldalán áll, ami azt jelenti, hogy nem sokra becsülik a Mindszenty által képviselt orthodox katolicizmust. A Walter részére a legnagyobb akadályt a Vatikán okozza. A Vatikán természetesen tud az Emlékiratoknak a létezéséről, azonban tény, hogy nyilvános­ságra hozatalát a Vatikán nem kívánja. ...Az NSZK-ban, Münchenben az a terv merült fel, hogy az Emlékiratokat nem könyv for­májában hozzák nyilvánosságra, hanem képes folyóiratban közlik le folytatásos formában, mint szenzáció-sorozatot. Felmerült, hogy a nyugatnémet Burda kiadó a Bunte Illustrierte képes folyóiratban jelenteti meg az Emlékiratokat, folytatásokban... 1973. április 3.: Lanius Wellenburg grófnő egy beszélgetés során elmondta, hogy részben ismeri az Emlékiratok tartalmát, és szerinte nem új könyvet írt Mindszenty, hanem egy évekkel korábban megjelent könyvét akarja új kiegészítésekkel kiadatni. E korábbi könyv Mindszenty sorsáról, évekkel ezelőtt a bécsi Gabriel kiadónál jelent meg. Miután Mindszenty áttelepült Bécsbe, a könyvet az osztrák Külügyminisztérium utasítására ki kell vonni a forgalomból. Az említett kiegészítő szöveg kb. 60 gépelt oldalt tesz ki. Ennek tartalma: Mindszenty eluta­zása Budapestről Rómába, majd Bécsbe érkezése; a Fehér Ház és a Szentszék közötti Mindszenty személyével kapcsolatos titkos tárgyalások; USA álláspont a Mindszenty ügyben; az egyház reálpolitikája a kelet-nyugati kapcsolatokban; az állam és a vallássza­badság viszonya; Mindszenty megbeszélései a pápával és a Vatikán magas állású funkcio­náriusaival. A befejező részben beszámol Ausztriába történt áttelepülése utáni időszakról, foglalkozik az egyházi élettel, amelyben tevékenyen részt vesz. Dr. Portischtól származó értesülések szerint a Vatikán, a bécsi nunciatúra és a bécsi her­­cegprímási hivatal írásban Mindszenty tudomására hozta, hogy az egyház részéről nem kívánatos az Emlékiratok nyilvánosságra hozatala, nem is beszélve az osztrák Külügyminisztérium állásfoglalásáról. Kirschläger minden áron meg akarja akadályozni, hogy egy ilyen című könyv Ausztriában megjelenjen. 1973. április 14.: a Torontóban megjelenő Kanadai Magyarság című emigráns lap ezt írta: Mindszenty első könyve németül és magyarul hamarosan megjelenik. Egyben történelmi tanulmány és memoár, a „ nagy sztorira ” a II. kötetben kerül sor. 1973. május 3.: Karl Bayer prelátus kijelentette, hogy az 1-D Európa korábbi közleményé­vel ellentétben Mindszenty az Emlékiratokat három okból nem adhatta ki: A Vatikán szigorúan megtiltotta azok kiadását. Az Emlékiratok még nincsenek befejezve, a munka egyelőre a török időknél tart.

Next