Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)
Bevezetés
inkább a hellen bölcselők 's Cicero' olvasása által emelkedőnek classical tökélyre, és mégis ezek voltak, kik hévbuzgalomtól áthatva, legjobban gyanúsították a’ legjelesb socraticusokat. Jelesen , a’ bethlehemi nagy tanító ekkép írt Eustachiushoz : „Qui consensus Christo cum Belias? Quid facit cum psalterio Horatius? cum evangeliis Maro, cum apostolis Cicero?“ De már Basilius méltányosnak mutatkozik. Ez elismerve a’ hellen tisztább philosophia' érdemeit, a’ keresztyén ifjúságot a' hellen és latin irók' tanulmányára serkente illy czímű szózatában : De legendis gentilium libris. Jelen, tisztult korunk, hála az égnek említett előítéleten fölül áll , mi abból megfejthető, sőt arra mutat, hogy az hatalmasan belejt az üdvös harmonismus felé, melly a'fensőbb igazságok’ panorámájára felvergődve, innen, mint illik, leszorítja az ismeretekkel űzött szűkkeblű egyedárusságot, mire korunkban bár viszszatértek némelly német bölcselők, elég szerencsétlenül, a tiszta létből és valóból indulva ki , vigaszul szolgál mindazáltal a’ philosophia igaz barátinak az, hogy épen jelenkorunkban Európa nyugati részében nem várt lelkesedés mutatkozik — nem ezen fanyar idealismus — hanem a’ tiszta öskeresztyénséggel, és a' hellen cosmopolitismussal is némileg öszhangzó örök béke iránt, mellyröl Pauler tagtársunk, nem rég igen velősen értekezett !), minek eszméje, mint emberiségünk legszebb ideálja abban áll, mi épen az általános harmonismus, és biocalismus’tetőpontját s magkövét teszi; és nem más, mint ezen nagyszerű kérdés’ tengelye körül forog : miként lehetne az egyéni és társalmi életet felette rutító, a’ nemzeteket egymással örök ellentáborba állító véres háborúkat örökre száműzni, ezekkel együtt a’ jogsérelmeket megszüntetni, ez által a’ joguralom, a'joglét és béke’ alapjait megvetni, és ezeket úgy megszilárdítni, hogy a’ háború csak kivételes esetnek tekintethetnék? Sokan e’törekvést philanthropicus ábrándnak, ennélfogva mint kivihetlent károsnak tekintették. Ezek közöl való maga Reinhard, mi annál csodálatosb, hogy épen ő írt még a’ múlt században egy jeles művet a’ Jézus’ emberszerető és világboldogító tervéről 2), mellyre építé aztán ennek istenségét. Igaz, hogy az örök békető nagyszerű feladata még ügyes megfejtőre nem talált, s hiszem én is, hogy e’ nagy ige és ideál, olly eszközök által, minőkkel azt a' politica életbe léptetni akarja , soha testté nem válandik; sőt mi több, Európát újabb zavarokba bonyolítandja. Mind a’ mellett a harmonistiai szellemű, a’ tiszta keresztyénséggel baráti kezet fogó philosophiának,’ ha ez beutat találand fejdelmek, bölcselők , törvényhozók, néptanítók, és a’ nép’ jeleslejei’ szívéhez, sikerülend az európai műveltebb emberiséget ehhez közelebb léptetni; de nem politicai úton. 1) Új Magyar Muzeum , idézett helyén. 2) Über den Plan, welchen der Stiller der Geistlichen Religion zum Besten der Menschheit entwarf. 1798. Wittenberg. 8.