Galgóczi Károly: Magyarország, a Szerbvajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statistikája (Pest, 1855)
Második rész: Tulajdonképeni mezőgazdasági statistica
genek számára is meg levén hágatás tekintetéből nyitva, a birtokosok lótenyésztése nemesítésére is hathatós befolyást gyakorol. Azonban a népről, bár közte egyesek szinte nevelnek szép csikókat, épen nem lehet mondani, hogy nagyon igyekeznek felhasználni a kedvező alkalmat, és e tekintetben csak II. Igmánd, Bana, Tárkány, Szend, Alsó, Felső Galla, Ivörnye, Dorog, és Leányvár tüntetik ki némileg magokat. Ács szinte jó méneket tart, mellyeket minden második évben szokott változtatni. A nagyváradi kerületben Békés-Csanád megyében Mezőhegyesen van a cs. k. legnagyobb kiterjedésű katonai ménes. Ezt II. József állította fel s kétség kívül nagyszerűségével minden európai hason intézetekkel megmérkőzik. A lovak száma 3000 körül szokott lenni. Alapítása alkalmával eleinte tisztán csak magyar fajta tenyésztetett e ménesben. Később jöttek hozzá erdélyi és czirkasziai mének és kanczák, majd 1790-ben keleti származásúak, 1802-ben és 1804-ben mecklenburgi anyalovak, 1803-ban spanyol, majd nápolyi csődörök, 1811-ben pedig moldvai kanczák. Az ausztriai seregek által 1814 és 1815-ben Francziaországban prédául nyert normanni és arab származású lovak nagyobb része szinte ide jött, nem sokára pedig ezután a lippizai és kladrubi császári ménesekből ismét spanyol eredetű mének küldettek. Újabb időben végre arab és más keleti származású lovak vásároltattak. Hogy ezen különböző tenyész állatok nagyon vegyült vérűvé tették e ménest, igen természetes. Néhány évek óta azonban idegen tenyészlovak vételével felhagytak s legfelebb tiszta arabs fajok szereztetnek, s a bábolnai ménes tisztábban megőrzött faja ültettetik által ide. És mióta a bentenyésző fajok is osztályokba szin és faj szerint elkülönöztettek, s a megállapodott fajra való törekvés szigorúan szem előtt tartatik, meglepő szép eredménynyel örvendeztet a szakértő eljárás. Régibb időben innen is szoktak volt kioszlatni a megyéknek hágó mének, most kevésbbé; különben is úgy látszik hogy a nép érdektelensége miatt még a legközelebbi vidék lónemesitésére nézve is megtörött e nagyszerű intézetnek hatása. A csanádi részen egyedül Sajtény helységnek van innen származott nemesebbb fajú csődöre, mellyen kívül szép lovakat tenyészt még Apátfalva. A békési részen éső jó módú helységek valamivel több előhaladást mutatnak különösen Mező-Berény jobb fajta lovait a mezőhegyesi ménesből szerzett csődöröknek köszöni. Sokan itt nagy kiterjedésben űzik a lótenyésztést. Békés-Csabán vannak ollyan gazdák, kik 10—15 darab csikót eladnak évenként, elég csontosok is az erre való csikók, s kár, hogy csak közönséges fajuak. — A birtokosok közül kisebb szerű ménesük s jelesebb lótenyésztésük van gr Wenkheim Krisztinának a kigyósi pusztán, a gr. Wenkheim testvéreknek Gyulán, b. Wenkheim Lászlónak Körös-Ladányon, gr. Almássynak Kétegyházán, gr. Blankensteinnak Füzes-Gyarmaton, melly ménesekben most is vannak ugyan angol teli vér