Kornis Gyula: Századunk tudományának szelleme (Budapest, 1942)

A XIX. század és a XX. század gondolkodásmódjának tipikus különbségei

SZÁZADUNK TUDOMÁNYÁNAK SZELLEME. A XIX. század és a XX. század gondolkodásmódjának tipikus különbségei. — Antiintellektualista áramlat. — A romantika törzs­fogalmainak renaissance-a. A XX. század elejének szellemét már észrevehető árok kezdi elválasztani a XIX. század társadalmának és tudomá­nyának tipikus elme járásától. S ez a szellemi szakadék száza­dunk folyamán egyre mélyül és szélesedik. Már a második évtized világháborúja előtt, de még inkább utána, olyan szel­lemi áramlatok, társas erők és élethatalmak, amelyeknek értékei az előző században általános és feltétlen elismerés és szinte dogmatikus csodálat tárgyai, mint a racionalizmus s ennek gyakorlati kiágazásai, a liberalizmus és a kapitaliz­mus, mind élesebb kritikában részesülnek, a beléjük vetett hit fokozatosan megcsökken, a társadalom értéktudatának gyújtópontjából e tudat mezejének szélére szorulnak, sőt egyenest értékellenesnek minősülnek. A XIX. század húszas éveitől kezdve a racionalizmus, mint a XVIII. századi felvilágosodás öröksége, a romantiká­nak rövid epizódja után, újra teljes szellemi erővel föltámadt s a társadalmat gyakorlatilag is minden ízében átható libe­ralizmus formájában élethatalommá növekedett. A XX. szá­zadban ez a racionalizmus az elmélet síkján visszájára for­dult. A felvilágosodás és a francia forradalom kora után vissza­hatásként megszületett a romantika : a XX. század első évtizedeiben is a XIX. század racionalizmusára való reakció­ként ugyanazok az eszmék, a világfelfogásnak ugyanazok a törzsfogalmai jutnak diadalra, mint a romantika korában, természetesen más korszerű árnyalatban. Meglepő, hogy a társadalom lelke hasonló történeti helyzetekben milyen

Next