Moór Gyula: A jog fogalma és az anarchismus problémája Stammler jogphilosophiájában (Budapest, 1911)
A JOG FOGALMA ÉS AZ ANARCHISMUS PROBLÉMÁJA STAMMLER JOGPHILOSOPHIÁJÁBAN. Stammler Rudolf neve annyira összeforrott a „Helyes jogról szóló tannal“, hogy közönségesen csupán ezen tannak a képviselőjét látják benne és nem sok gondot fordítanak az általa felvetett egyéb problémák vizsgálatára. Pedig e nagy német író jogphilosophiai rendszere a „Helyes jogról szóló tannal“ még nem teljes. Stammler a jogbölcselet feladata gyanánt három kérdésnek a megoldását állítja oda : a jog fogalmának a meghatározását, a jog léte szükségességének az indokolását és végül a jogi tartalom helyességének a megállapítását.1 Ő maga ezen három kérdés mindegyikére meg is adja a feleletet és így egy a saját felfogása szerint teljes jogbölcseleti rendszert alkot meg. A „Helyes jogról szóló tan“ ezen kérdések közül csupán a legutoljára említettet vizsgálja, amidőn azt teszi kutatás tárgyává, hogy melyik az az eljárási mód, az a mérték, amelynek segítségével valamely konkrét tartalommal bíró positív jogszabályról megállapíthatjuk, hogy az helyes-e avagy helytelen. Ezenkívül azonban sok fáradságot fordít Stammler a jog fogalmának a meghatározására, egyéb szabályfajoktól való elhatárolására és másrészt eredetiségével feltűnő önálló okoskodás során vizsgálja, hogy magának a jog létének van-e egyáltalában jogosultsága és hogy mennyiben lehet tehát igaza az anarchismus 1 R. R. 111. 1. — Itt kell megjegyeznünk, hogy Stammler .Wirtschaft und Recht nach der materialistischen Geschichtsauffassung. Eine sozialphilosophische Untersuchung“ (Leipzig, 1896.) czimtt művét röviden „W. u. R.“, a .Die Lehre von dem richtigen Rechte“ (Berlin. 1902.) czinttt pedig ,,R. R.“ jelzéssel fogjuk idézni. Legújabban a „W. u. R.“ cz. műnek második kiadása is megjelent (Leipzig, 1906.), minthogy azonban ez a kiadás sokkal csekélyebb elterjedtségnek örvend, czélszerűbbnek tartottuk hivatkozásoknál az első kiadás lapszámaira utalni.