Toldy Ferenc: Toldy Ferenc összegyűjtött munkái 2. kötet (Budapest, 1868)
VI. Csokonai. 1773-1805
58 CSOKONAI ÉLETE mölcsöző világ alapjául leszen: úgy hatott ez életvihar tisztítólag ifjú költőnk világára is, s oly fordulópontra állítá, melyen túl világosb öntudattal forgolódott viszonyai közt. Látta, mikép a költői világ, melybe magát ama nemes bogárként befonta, nem bírja őt úgy elválasztani a közélettől, hogy abban függetlenül,mikrokosmus a makrokosmusban, szőhesse képzelnie szálait; érezte hogy ennek törvényei alól bűntelen és büntetlen nem vonhatja ki magát senki, míg abban él ; látta hogy a dicséretek s társai tapsolása nem nyújthattak kiváltságleveleket a közrend alól ; másfélül tapasztalta, mikép segítő és pártfogó nélkül a költői szenvedély nem biztosíthatja jövendőjét, sőt dolgozásainak is, melyek már ekkor nagy számra gyűltek, s miknek négy kötetben kijövetelét novemberben 1794. ki is hirdette31), ho-31) Az igen érdekes jelentés, egész terjedelmében, ez: „Csokonai Vitéz Mihálynak a n. debreceni collegiumban a poesis és hozzá tartozó széptudományok közönséges tanítójának Elegyes Munkái fognak a következendő tavaszszal sajtó alá menni, IV darabban. Áll a gyűjtemény különb különbféle kisebb nagyobb versnemekből, víg, szomorú, érzékeny, nemzeti és énekes játékokból, satirákból vagy gúnyoló versekből, comica és travestiált epopéeákból, és más folyók kötött beszédű többnyire poétái darabokból. Némelyek görögből, deákból, németből és olaszból való fordítások, némelyek, és nagy részint, eredetiek. Egynéhányat említek közzűlük: 1. A Batrachomyomachia, vagy Békaegérharc, Komerusból fordítva. Ugyanaz Blumauer úr módja szerint travesztálva. Ugyanaz bővebben, s más világhoz kicsinálva. Utána van egy apologia, mely is satkrának mondathatik, és a travestírozásról vagy paródiákról valami értekezés.