Lenhossék Mihály: Ritkább boncztani rendellenességek (Értekezések a természettudományok köréből, 16/5., 1886)

2 LENHOSSÉK MIHÁLY, kesebb darabját képezi s már régibb keletű, — 1846-ban vette azt ki ugyanis atyám­, Lenhossék József, egyet, tanár, ki akkor boncztani tanársegéd volt, egy 35 éves, erőteljes férfi hullájából. Ennél a hasi hagymázban elhúnyt egyénnél, mint atyám tudatja velem, feltűnt, mielőtt az még bonczolás czéljából a hallgatók­nak átadatott volna, hogy a külső ivarszervekben erős asym­­metria van jelen. Míg a herezacskó bal fele ugyanis a rendesnél jóval feszültebbnek, terjedelmesebbnek mutatkozott, addig a jobb berékfél kicsiny, ránczos és sorvadt volt. Eleinte, minden bővebb vizsgálat megejtése előtt, arra gon­doltak, hogy talán jobb oldali cryptorchismus mellett a bal here valamely kóros megnagyobbodásának, vagy ugyanaz oldali savómeggyűlésnek az esete forog fenn; azonban már szorgosabb megtapintás kiderítette, hogy ez nem áll, hanem hogy egy saját­­szerű rendellenesség van jelen, t. i. a jobb borékfél üres, a bal borékfélben ellenben két hete van. Erre atyám kivette a hulla külső és belső ivarszerveit és előállította a szóbanforgó készítményt. Felette sajnálható, hogy atyám akkor külső körülmények folytán nem vizsgálhatta át e rendellenesség finomabb sajátságait, — a mint azok friss állapot­ban, a topographiai viszonyok sértetlen volta mellett mutatkoz­tak,­­— kimerítő alapossággal, s nem tehetett ilyen irányú fel­jegyzéseket, úgy hogy jelenleg egy­részt csak arra a néhány, különben is már felemlített adatra vagyok utalva, a­melyekre atyám,e majdnem félszázad előtt előfordult esetre vonatkozólag emlékszik, s a­melyeket velem közölni szíves volt, másrészt pedig arra, a­mit maga a borszeszben eltett, feltűnő szépen con­­servált és nagy ügyességgel előállított készítmény mond el a figyelmes vizsgálónak. Mellesleg hozom fel, hogy ez esetről néhány szóval már Hyrtl is említést tesz tájboncztanában.*) A nagyhírű bécsi ana­tómusnak a dolog magán úton esett értésére, és érdekes volta miatt sietett azt ismert könyvébe felvenni. Innen azután esetünk átment más értekezésekbe is, mint Szimanovszky egy kis közle­­ g) J. Hyrtl: Handbuch dér topograpliischen Anatomie. 7. Auflage, Wien. 1885, 859 lap.

Next