A földgömb 11. (1940)
2. szám - Varga Károly dr.: Csokonai Vitéz Mihály az Aggteleki cseppkőbarlangban
55 szép kőszikla oldalára vagy valamely jeles dolognak megnézésére. Ilyen volt a többek között egy jókora kősziklán egy oszlop, melyet, ha egy darab kővel ütöttünk, harang módjára kongott. Találtunk ugyan ilyen zengő követ sokat, de ez nagy és hangos voltára nézve a többeket sokkal felül haladta. Végre sok mászkálásunk után egy szoros lyukhoz értünk, amelyen, mint valami kéményen, grádics és fogódzó nélkül majd Hat ölnyire kellett lefelé bocsátkoznunk ; ennél foglyosabb helyünk nem volt. De meg is érdemlette azt a bajlódást , mert midőn aláereszkedtünk, a legszebb apró szobákat találtuk, mintha kővé vált káka kunyhók, oszlopokra rakott halász kalibák lettek volna, egyik sárga, másik fehér, egyik veres, másik kék kövekből alkotva.» Megtudjuk továbbá leveléből, hogy délután négy órára tűzték ki a visszatérés idejét és így természetes, hogy még ezt az ágat sem nézhették végig tüzetesen. Azután így folytatja elbeszélését a debreceni poéta : «Nemsokára a barlang szájához jutottunk, s édes megelégedéssel, kimagyarázhatatlan belső érzések és gondolatok között bukkantunk ki a zöld gyepre, a friss szellőbe és az élő teremtéseket vigasztaló napvilágra.» Igen érdekesek azok a megjegyzések, miket a barlang látogatóiról s egyéb vele kapcsolatos körülményről olvasunk levelében. «Ezt a barlangot bejárta Townson anglus, kinek róla relatióját óhajtanám Nagy Gábor barátomtól magyarra fordítva megnyerni, és tavai a szegény D. Földi. Mi egyéb élő állatot nem találtunk benne egy, a közepébe ugráló nagy vízi békánál. Levegő egét jónak érzettem, legalább rossznak és alkalmatlannak nem. Az a híre, hogy a földes uraság, vagy ha az nem, tehát annak megegyezéséből a vármegye, a terhes dúkáló lyukait, a hazai és külföldi utazók kedvéért kivágatja, bővíti és járhatóbbá teszi, mellé kocsmát és vendégfogadót építtet. Elég az, hogy a vármegye ingenieurje minden zegét zugát kiméri, lerajzolja és kinyomtattatja; úgy pedig, hogy a kupfersticheken lévő számok a barlang részeire is fel lévén majd metszve, a könyv után tévedés nélkül összejárhatni.» ISMERTETÉSEK ÉS HÍREK MINDENFELŐL Új olasz város : Verbania. Az olasz Novara tartományban több község egyesítése révén új város jött létre : Verbania. 1939 május 20-tól kezdve a Lago Maggiore keleti partján a Toce torkolatától északra fekvő Pallanza és Intra helységeket foglalták össze ezen az új néven. Verbania 2,622 hektár területen épült, lakóinak száma 21,753. Már előzőleg 1927 és 1928-ban több kis falut olvasztottak be Pallanza és Intrába, ezek most természetesen Verbania részei. A beolvadt falak : Arizzano Inferiore, Zoverallo, Trobaso, Unchio, Cavandone és Luna. P. J. Engedélyhez kötötték a tudományos kutatást Islandban. Az islandi parlament legújabb határozatainak egyike kívánatosnak mondja a sziget természeti és néprajzi viszonyainak fokozottabb, gyorsabb ütemben való tanulmányozását, de ebben a munkában az első sorba a tervszerűen dolgozó hazai tudósokat kívánja beállítani. Ezentúl az idegen kutatók csak akkor dolgozhatnak Island szigetén, ha erre a most megalakított islandi tudományos kutatószolgálat vezetője engedélyt ad ; ez a testület ellenőrzi az idegenek munkáját és kiküldöttei révén együttműködik velük. A tudományos intézet elnökévé Steinhór Sigurdssont nevezték ki. P. J. Idegen állampolgárok Belgiumban. A belga központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a Belgiumban élő külföldiek száma növekedőben van. 1938 június 30-án számuk 339,799, az egész lakosság 4,1 %-a volt. Ezek állampolgárságuk szerint a következőképpen oszlanak meg : francia ....... 71,322 luxemburgi 11,185 németalföldi . 68,014 angol ..... 9,161