Föld és Ég, 1985 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Van egy ország, melynek területe ugyan több mint nyolcszorosa (756 945 km 2) hazánk területének, mégis igen kevés olyan pontja van, amely 150 km-nél messzebb lenne a Csendes-óceántól. Ez az ország Chile. Érdekessége, hogy 4300 km hosszan nyúlik el Dá-Amerika nyugati partvidékén. Az ország területét nagy természetföldrajzi eltérések jellemzik. Északi részén találhatók öt-hat ezer méter magas hegycsúcsok, és itt van a 6870 méter magas Ojos del Salado, az ország legmagasabb pontja is. Ugyanakkor e magas csúcsoktól nyugatra — két hatalmas hegylánc között, azokkal párhuzamosan húzódik az Atacama-sivatag, amely a tengerpart mentén haladó Humboldt-hidegáramlás hatására jött létre. Az ország déli része — bár még két-három ezer méter magas csúcsok találhatók itt - eléggé feldarabolódott, és a déli szélesség 42°-től kezdve már egyre több szigetből áll. Számuk kb. 3000, nem számítva a sok apró szirtet és sziklát, melyek a tengerpartot és a szigeteket kísérik. Chiléhez tartozik a partjaitól több száz kilométerre levő Desventurados-sziget, a Juan Fernandes-szigetek és a 3760 km-re fekvő Húsvét-sziget. (Ez utóbbiról szóló cikkünket 1. a 84/8/253. oldalon.) Éghajlata is igen változatos. A magashegységi éghajlattól a szubtrópusi éghajlatig minden változat megtalálható területén, részben a hatalmas szintkülönbségek miatt, részben azért, mert a déli szélesség 17°-tól az 57°-ig terjed az ország területe. Chile lakossága alig 11 millió fő, s miután hazájuk Földünk földrengészónájában terül el, így sokuk élte már át ezt a természeti katasztrófát, amely elsősorban az ország középső harmadában szokott gyakrabban pusztítani. Szerzőnk a fővárost — Santiagot — és ennek közelében levő tengerparti területet mutatja be cikkében. Nadrágszíjország a Csendesóceán partján Santiago belvárosa felhőkarcolókkal 2