Geodéziai Közlöny 24. (1948)

1948 / 8-10. füzet - Oltay Károly: A Szabadság-híd építése alkalmából végzett geodéziai munkálatok

XXIV. évfolyam 1948 8. —10. füzet GEODÉZIAI KÖZLÖNY Felelős szerkesztő: OLTAY KÁROLY műegyetemi nyilv. rendes tanár. Előfizetési ára: egész évre 72 forint (havonta 6 forint). Szerkesztőség: Bpest, XI., Műegyetem. — Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 45.223. A Szabadság-híd építése alkalmából végzett geodéziai munkálatok. Oltay Károly: Valószínűnek tartom, hogy olvasóinkat érdekelni fogják azok a sza­batos geodéziai mérések, melyeket az újjáépülő Szabadság híd tervezése és építése alkalmából végezni kellett. Ezek ugyani csupán kis részletei a nagyszabású technikai műveletnek, a hídépítésnek, de a gondos elvégzé­süket nyert adatok nélkül — különösen az új építési rendszer alkalma­zása miatt — a megépítés nem ment volna olyan simán és gyorsan, mint ahogy az bekövetkezett. Az új építési rendszer, mely szerint a főtartó egyes kereteinek és a közbefüggesztett résznek megépítése a parton történt s aztán úszódaruk illesztették be azokat a hídra, fokozott pontossági igényeket kívánt meg az egyes részek elkészítése alkalmából. Ahhoz, hogy a pesti parton elkészített, egyenként 108 tonna súlyú befüggesztett övtartókat a tüneményes ügyességgel dolgozó hatalmas úszódaruk bámulatos rövid idő alatt beillesszék a Duna fölé szabadon, állványozás nélkül benyúló főtartókba, az volt szükséges, hogy a csap­közepek távolsága milliméter rendű pontossággal ugyanaz legyen úgy a befüggesztett részen, mint a két szélső keret egymás felé forduló függő­leges rácsrúdján. Emiatt kellett a gyártás és az építés alatt számos, nagyon szabatos közvetlen és közvetett távolságmérést végezni. A szabatos gyártás első követelménye az volt, hogy a különböző munkahelyeken készült szerkezeti részek hosszadatai egységes mérték­­egységben (nemzetközi méterben) készüljenek el. Ezért a Műegyetem Geodéziai Intézete a gyártásban használt acélmérőszalagokat gondosan komparálta s hibáikat egy bizonyos hőmérsékletre és feszítő erőre meg­állapította. A komparálás eredményei azt igazolták, hogy ez a művelet nagyon is szükséges volt, mert egyes szalagok hossza számbaveendő módon eltért a nominális hossztól. A tervezést megelőzően meg kellett állapítani, hogy a két pillér saruöntvényeinek távolságaiban a budai pillér eldőlése miatt, továbbá a

Next