Gutenberg. A nyomdászat s a vele rokon szakmák közlönye 2. (1867)
1. szám
Előfizetés: Egész évre: 2 írt 40 kr. Félévre: . 1 „ 20 „ Negyedévre: ... 60 „ Egy hóra: . . .20 „ GUTENBERG. A NYOMDÁSZAT S A VELE ROKON SZAKMÁK KÖZLÖNYE. Megjelenik: Minden hó 1-én és 15-én. Szakhirdetések közléseért soronkint 4 kr. számittatik. Bélyegdijt nem kell fizetni. Szemle. Pest, decz. végén, 1866. Néhány óra még — és e viszontagságokkal teljes év is lehanyatlik a múlandóság örvényébe, hol örökre elvész, ha csak jó vagy szomorú emlékei meg nem mentik a feledékenység semmisítő hatalmától. — Mielőtt tehát sírba tennék, emlékezzünk vissza életére, mely bár zivataros volt, bár újólag szenvedni és tűrni tanított, — reánk nézve mégis több tekintetben kedves emlékű marad. — Hisz ez tévéje alapját e lapokkal szakirodalmunk templomának, hol az igaz ige hirdettethessék, s a szellem és lélek felemelkedhessék a köznapi élet porából, hol a tiszta öntudat elvehesse jó tetteiben rejlő jutalmát, s a bűnös visszaélés és konok részindulat a jó útra téríttethessék. — Ez év hozá létre önképzőegyletünket, melynek nemes czélja képezni, segélni, támogatni a gyengébbeket, irtani a dudvát művészetünk virág-kertjéből, s őrizni a létünk és fenállásunk elleni visszaéléseket; —ok ismerjük el e valódi nemes törekvéseket s támogassuk mind szellemi, mind anyagilag, hiszen csak közös jólétünk előmozdítói ezek, s mieink, — csak tennünk kell, s pártfogolnunk egyesült erővel, hogy mentül eredményesebbek és virágzóbbak legyenek. S e haldokló év, mely új korszakot alkotott hazai nyomdászatunk életében, maradandó emlékű lesz előttünk. — De ez év a megpróbáltatások ideje is volt; alig lehet felmutatni a magyar nyomdászat életéből időszakot, melyben nagyobb üzletpangás sújtotta volna, s annyi műtárs lett volna ennek folytán vagy a legnyomasztóbb szükségnek, vagy a kényszerült vándorbotragadásnak kitéve ; s ha szigorúan vizsgáljuk s keressük ennek okait, lehetlen meg nem győződnünk felőle, hogy az oly igen önkényleg gyakorolt tanulókkali gazdálkodás volt egyik fő előmozdítója műtársaink oly igen nagy számú foglalkozáson kívüli esetének; mily gyakran kellett tapasztalnunk, hogy a tanulók száma szaporittatott, míg a segédek egyenkint lőnek elbocsátva, munkai hiány ürügye alatt, úgy a fővárosban mint a vidéken is ; ha ezután a szegény munkanélküli segéd bebarangolja foglalkozáskeresés fejében az egész birodalmat, mily gyakorta kellett azon szomorú tapasztalatra jutnia, hogy egynémely derék nyomdafőnök , ki csak néhány nap előtt külde el ismét egy segédet, millikillitány miatt, minő lealacsonyító szemrehányással fogadta, hogy: „ez már mégis csak sok! ezek a csavargók napról-napra szaporodnak! az Isten győzi őket!“ sat. —pedig rendes eljárás mellett több mint fele az utazóknak nyerhetett volna foglalkozást még a roszabb üzletviszonyok között is, mert egy gyakorlott segéd mindig elvégez annyit, mint három tanuló, e mellett mindenesetre rendes, ízléses, s nem kontárművet szolgáltat, melynek nyomára oly gyakran akadhatunk, ha a lefolyt év nyomdászai termékeit vizsgáljuk, mely átalán véve nagyon sokszor jellemzi a munkákat úgy a szedés, mint a nyomás tekintetében is, bizonyítván a képzetlenséget s értelmi szegénységet; — azonban tisztelet a kivételeknek, melyek közé elsősorban kell sorolnunk Emich G. üzletét, honnét átalában véve minden tekintetben ízléses és tiszta munkák kerültek ki a lefolyt évben is ; ez üzlet néhány év óta nagyon sokat emelkedett, s nemcsak munkakörére nézve a legelső s legterjedelmesebb, de kiállításai is megfelelnek a haladtkor javult ízlésének művészetünk terén, s ha veszszük egyes nyomtatványait mint pl. a „Hazánk és Külföld,“ „Üstökös,“ „Bd. Miska“ sat., vagy kiállított munkáit, mint pl. Petőfi S. költeményei kisebb kiadása, Greguss „Népek lantja,“ Emich G. „Nagy naptára“ sat., mind csinos kiállításuk, különösen pedig szép, tiszta nyomásuk által tűnnek ki; — volt alkalmunk látni azon 18 színben nyomott Codexet, mely ez intézetben a párisi műskiállitásra készült, s europa fejedelmeinek is külön-külön meg fog küldetni; —e mű valóban remekül sikerült, s bizonyára a legjobb hírnevet vivandja ki a magyar nyomdász-művészetnek. — Még Heckenast G. üzletét kell kiemelnünk, honnét szintén csinos , ízlésteljes művek kerültek ki, s a régi jó hírnevet mocsoktalanul fenntartották a kiállítás tisztaságára nézve, mely ez üzletet mindig jellemezte ; azonban üzleti forgalma e nyomdának néhány év óta nagyon hanyatlott, s valóban nem tudjuk, ennek okát a változtatott nyomdavezetésben, vagy a főnök úr vállalkozási közönyösségében keressük-e ? — A lefoly és a nyomdák életében is eseményteljes volt; a legrégibb üzletek egyike, a Trainier-féle nyomda, mely majdnem több, mint egy századig állott fenn e czím alatt, az örökösök által eladatott, s 16 ezer írtért Bucsánszky Alajos úr vette meg, minden jogaival együtt, s belé fogja olvasztani saját nyomdájába azt, s igy a nyomdák száma egygyel megkevesbül; — a hatvanas öreg ur, ki nehány hó előtt nősült meg újólag, úgy látszik ifjodott erővel lép ki a tevékenység terére; kívánjuk, hogy áldás kisérje törekvéseit, s a magyar nyomdászat javára még sokáig éljen! — Hornyánszky Viktor ur eddigi társa Hummel úr helyébe Träger András urat, a Heckenast-nyomda 20 éven keresztüli derék ügyvezetőjét nyerte a lefolyt évben, s a Hornyánszky és Träger czég alól kikerült munkák ezen üzlet emelkedését tanúsítják. — Herz János pedig az egyesületi nyomda egyik eddigi tagját, Büchler urat nyerte társul rövid időelőtt, s most már Herz és társa ezég alatt működik. — Azonban majdnem megfeledkezünk a Barázda Alajos ur által kiadott „Zsebleltárról“ megemlékezni, mely e napokban került ki Deutsch testvérek nyomdájából. Szerzőt mindenesetre a legforróbban üdvözöljük nemes törekvéséért, melylyel e mű által egy hiányt igyekezett pótolni, azonban ismernie kellett már az életet, hol e könyvet kiállíttatta, s tudhatta volna, hogy az egy , a nyomdászat műigényeinek megfelelő tiszta munkát képtelen kiállítani, pedig arra kellett volna fektetnie kiadónak az egyik fősúlyt, hogy a kiállítás tiszta , ízléses legyen, mely, mint nyomdászkézikönyv, irányadó, izlésnemesítő legyen ; különben oly kontár kiállítás csak egyedül a Deutsch testvérek nyomdájából kerülhet ki. A zsebkönyv jó tartalmú, s hasznos kézikönyv. Jövőre részletesen szólunk hozzá. — Még a Zsíros és Mihálovits által kiadott SZMilCS Képes Naptárt sem hagyhatjuk emlitetlenül, melynek nyomdai részét az egyesületi