Kultúra és Közösség, 2022 (4. folyam, 13. évfolyam, 1-4. szám)
2022 / 1. szám • Közjavak, anómiák, váltások - Műhely - Kulturális-intézmény-rendszer-váltás - Huth Júliusz: A menedzserkapitalizmustól a kultúrharcig DOI 10.35402/kek.2022.1.6
Huth Júliusz: A menedzserkapitalizmustól a kultúrharcig Konklúziók A Művészeti Alap története a rendszerváltás folyamatában összeomló nagyüzemekéhez volt hasonló, utódszervezete pedig 1989 után különböző politikai és gazdasági körök, köztük a kilencvenes években hatalmas presztízzsel rendelkező menedzserek befolyása alá került. Az Alapítvány és az Egyesület közti konfliktusok nagyrészt gazdasági jellegűek voltak, szemben a Szövetség és a Műcsarnok vezetése között zajló szimbolikus csatározásokkal, amelyek természetesen szintén rendelkeztek gazdasági tétekkel. A Szövetség táborát elsősorban azok a szépművészeti hagyományokhoz kötődő konzervatív szemléletű művészek alkották, akik ugyan közelebb álltak a nagyközönség elvárásaihoz, mint a kortárs művészek vagy az egykori avantgárdok, ennek ellenére többségük valós piaci kereslettel sem a rendszerváltás előtt, sem pedig utána nem rendelkezett. Ezek a művészek voltak leginkább hiányában a szimbolikus tőkéknek is, ezért a magát továbbra is a „magyar művésztársadalmat” reprezentáló szervezetként definiáló Szövetség retorikájában egyre inkább megjelent az idealizált múlthoz, elsősorban a 19. századi műcsarnoki szalonkiállításokhoz való ragaszkodás. Ez a retorika főleg 1995 után jelentős mértékben összekapcsolódott a konzervatív politikai erők és az azokat támogató sajtó szimbolikus politikájával. A szervezet működése iránt egyébként is passzivitást mutató avantgárd pozíciókat birtokló, vagy az avantgárdokkal többé-kevésbé szoros kapcsolatokat ápoló szereplők fokozatosan távolodtak el a Szövetségtől, ám ők egyébként is csak legfeljebb mérsékelten voltak érdekeltek a közösségi szervezkedésekben és elsősorban a nyugati művészeti diskurzushoz való kapcsolódásukat hangoztatták. E folyamatok eredményeképpen a Szalont igénylők és elutasítók táborai közti vita egyre inkább felvette a politikai harcok dinamikáját, és az egykor „az új szocialista realista képzőművészet megteremtésére” (Horváth 2015:39) létrehozott, a rendszerváltást követően politikailag semleges vagy centrista pozíciót felvenni igyekvő Szövetség fokozatosan sodródott a jobboldali konzervatív politika irányába. Ebben azonban hatalmas szerepe volt a Szövetség tényleges szerepét jelentékenyen félreértékelő, a szalonvitákat az országgyűlési választási kampányban is felhasználó sajtónak. A szalonkiállításokkal kapcsolatos ügyek leghangosabb képviselője valójában a szervezetben egy rövid időre hatalomra kerülő ultrakonzervatív kisebbség, nagyrészt ennek köszönhette sikerét. Ezzel együtt, noha a Szövetség és a Műcsarnok vezetése közötti konfliktusok jelentős politikai színezetet kaptak, valójában kisebb részben szóltak a művészeti mező politikai megosztottságáról, mint a művészek gazdasági kitettségéről és frusztrációiról, a művészeti mezőben zajló versengésről, valamint a képzőművészeti túltermelésből fakadó problémákról, amelyekre sem az 1989 előtti, sem pedig az azt követően kialakuló társadalmi berendezkedés nem tudtak valódi megoldással szolgálni. Felhasznált szakirodalom Bourdieu, Pierre 2013 A művészet szabályai. Az irodalmi mező genezise és struktúrája. BKM, Budapest. Drabancz M. Róbert – Fónai Mihály 2005 A magyar kultúrpolitika története 1920–1990, Csokonai, Debrecen. Esanu, Octavian 2012 What was Contemporary Art? ART Margins, 1:5-28. Horváth György 2015 A művészek bevonulása. A képzőművészet politikai irányításának és igazgatásának története 1945–1992. Corvina, Budapest. Kácsor Adrienn 2009 „Kétmilliós” vásárlások – Képzőművészet és politika a Kádár-korszakban. Médiakutató, 2009/3:117-128. Lázár Eszter – Székely Katalin 2019 Rebels: Művészeti akadémiák és a rendszerváltás Kelet- és Közép-Európában. Enigma, 99:56-71. Nagy Kristóf 2014 A Soros Alapítvány képzőművészeti támogatásai Magyarországon. A nyolcvanas évek második felének tendenciái. Fordulat, 21:192-215. Szalai Erzsébet 2001 Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban. Aula, Budapest. Szelényi Iván 1995 Menedzser-kapitalizmus. A gazdasági intézményrendszer és a társadalmi struktúra változásai a poszt-kommunista átalakulás során. Lettre, tél, 19,21-29, 67V. folyam XIII. évfolyam 2022/1. szám