A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye 7. (1867)

Ginter Károly: A szőlőmust és bor természetszerü javitásáról, valamint az ország borműipara és borkereskedeése emeléséről

56 GINTER KÁROLY volna, mennyiségre pedig a szüret kétszeresét, míg a költségre nézve ez utóbbi bor sokkal kevesebbe kerül, mint az mely csupán szőlőnedvből készült. A borkészítés petrotisatioi módszeréhez csatlakozik azon mód­szer, melyet úgy hallom, Dr. Havas a magyar bortermelőknek ajánl és mely abban áll, hogy a szőlő nedvét bél és héjával együtt egy időben és egy edényben hagyják kiforrni. Ezen módszer, mely a kék szőlőnél eddig is alkalmaztatott, a fehér szőlőnél úgy nevezett kövér bort ad, de a mely színre nézve mindig sötétebb mint az, melynek forrásánál a héjak nem voltak a mustban. Ezen úgy­nevezett keverék erjedés „Maischgährung“ egész Ti­rolban szokásos. A petrotisatioi módszernek észszerű alkalmazása a borkészítésnél nagyon emelné a szőlőbirtokosok jólétét, de erre csak tanítás és gyakorlati példák hathatnak fóltevőleg pár év lefolyása alatt. A harmadik módszer — gallisatio — a szőlőnedv savtar­talmának felhasználásán alapszik, mely a vizzeli higitás és c­ukor­­pótlás által körülményekhez képest oly mustot szolgáltat, melynek erőeredménye, a bor, teljesen hasonló ahhoz, melyet különben a leg­kedvezőbb években készít a szőlőgazda. Ezen módszer különösen azon években ajánlatos, a­melyekben a szőlőfürtök nem érnek meg teljesen. Ennél a borkészítésnél a mi­nőség és mennyiség a legtöbb esetben felemelhető és ha még azon felül a keverék erjedés (Maischgährung) alkalmaztatik, akkor az eredmény a szőlőbirtokos minden várakozásait meghaladja, miután a legjobb évfolyamatokat is felülmúlja.­­ Az említett három borkészítési módszeren kívül még egy ne­gyedik is létezik, melyet sajátszerűleg lapátbor készítésnek (vin de pelle) neveznek, magában Francziaországban is átalá­­ban kevéssé ismeretes és különösen kellemes és finom zamatú bort szolgáltat. Ezen készítési módszer csaknem kizárólag Lothringiában, Meurthe kerületében és Nancy környékén talál alkalmazást, és azon alapszik, hogy a szőlőkeverék 48 óráig nagy lapátokkal kevertetvén, a levegő élenyével és gombacsiráival érintkezésbe hozatik, mire mint állítják a rohamos erjedés 12 óra alatt bevégződik. Ezen utóbbi kezelési mód teljesen összhangzik az éleny és gombacsirák must és borral hatásának elméletével, mi tudományosan megalapítva először Gay-Lussactól jön, s L. Pasteur további pél­dái által bebizonyítva, azt a jeles vegyész Dr. Mohr Frigyes nemcsak megerősíti, hanem egyszersmind más alakban hatályosan ajánlja is.

Next