A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye 7. (1867)
Ginter Károly: A szőlőmust és bor természetszerü javitásáról, valamint az ország borműipara és borkereskedeése emeléséről
56 GINTER KÁROLY volna, mennyiségre pedig a szüret kétszeresét, míg a költségre nézve ez utóbbi bor sokkal kevesebbe kerül, mint az mely csupán szőlőnedvből készült. A borkészítés petrotisatioi módszeréhez csatlakozik azon módszer, melyet úgy hallom, Dr. Havas a magyar bortermelőknek ajánl és mely abban áll, hogy a szőlő nedvét bél és héjával együtt egy időben és egy edényben hagyják kiforrni. Ezen módszer, mely a kék szőlőnél eddig is alkalmaztatott, a fehér szőlőnél úgy nevezett kövér bort ad, de a mely színre nézve mindig sötétebb mint az, melynek forrásánál a héjak nem voltak a mustban. Ezen úgynevezett keverék erjedés „Maischgährung“ egész Tirolban szokásos. A petrotisatioi módszernek észszerű alkalmazása a borkészítésnél nagyon emelné a szőlőbirtokosok jólétét, de erre csak tanítás és gyakorlati példák hathatnak fóltevőleg pár év lefolyása alatt. A harmadik módszer — gallisatio — a szőlőnedv savtartalmának felhasználásán alapszik, mely a vizzeli higitás és cukorpótlás által körülményekhez képest oly mustot szolgáltat, melynek erőeredménye, a bor, teljesen hasonló ahhoz, melyet különben a legkedvezőbb években készít a szőlőgazda. Ezen módszer különösen azon években ajánlatos, amelyekben a szőlőfürtök nem érnek meg teljesen. Ennél a borkészítésnél a minőség és mennyiség a legtöbb esetben felemelhető és ha még azon felül a keverék erjedés (Maischgährung) alkalmaztatik, akkor az eredmény a szőlőbirtokos minden várakozásait meghaladja, miután a legjobb évfolyamatokat is felülmúlja. Az említett három borkészítési módszeren kívül még egy negyedik is létezik, melyet sajátszerűleg lapátbor készítésnek (vin de pelle) neveznek, magában Francziaországban is átalában kevéssé ismeretes és különösen kellemes és finom zamatú bort szolgáltat. Ezen készítési módszer csaknem kizárólag Lothringiában, Meurthe kerületében és Nancy környékén talál alkalmazást, és azon alapszik, hogy a szőlőkeverék 48 óráig nagy lapátokkal kevertetvén, a levegő élenyével és gombacsiráival érintkezésbe hozatik, mire mint állítják a rohamos erjedés 12 óra alatt bevégződik. Ezen utóbbi kezelési mód teljesen összhangzik az éleny és gombacsirák must és borral hatásának elméletével, mi tudományosan megalapítva először Gay-Lussactól jön, s L. Pasteur további példái által bebizonyítva, azt a jeles vegyész Dr. Mohr Frigyes nemcsak megerősíti, hanem egyszersmind más alakban hatályosan ajánlja is.