Gyulai Pál: Birálatok 1861-1903 - A MTA Könyvkiadó Vállalata UF (1911-1913. cyclus) (Budapest, 1911)

II. A megbírált munkák jegyzéke - Jókai Mór: Virradóra (1868)

74 JÓKAI LEGÚJABB MŰVEI. tét beszély és genreképre alkudott, de hirtelenében nem tudván a kívánt köteteket összeszerkeszteni, fogta magát, elővette a «Hon»-t, innen kivágott egy hirlapi czikket, amonnan egy irodalomtörténeti cse­vegést, aztán hozzá tette Jósika Miklós felett mon­dott emlékbeszédét s kész volt a négy kötet beszély és genrekép. Neki, mint a magyar közönség elké­nyeztetett gyermekének, sok szabad s ő derekasan igénybe szokta venni e szabadságot. Azonban e csínyt talán el lehetne nézni, ha a beszélyek és genreképek közé kevert heterogén dol­gozatok nem párosítanának magukban sok könnyel­műséget kevés tájékozottsággal. Minő könnyelműség mindjárt Petőfiről írt czikke, melyben kétségbe vonja Petőfi halálát, orosz fogságba hurczoltatását igyekszik valószínűvé tenni s felszólítja a kormányt, hogy tegyen ez ügyben diplomatiai lépéseket. Az egész csak sensation-czikk, holmi álpáthoszban föl­eresztve. «Hátha elfogták az oroszok Petőfit? — kiált föl Jókai — ez a gondolat sokszor képes el­rabolni álmaimat. Hátha elhurczolták orosz fogságra, elvitték ezer meg ezer versenyire, távol Libéria bel­sejébe. Hátha most is ott siratja hazája sorsát Kam­csatka hómezőin; hátha ott hallgatja láncra csörgé­sét valamelyikében a volchinszki erdők kietlenét őrző várlánczolat erődeinek? Hátha nehéz, lassan emésztő munkában görnyed az uráli ólombányák áldozatai között?» Nem valószínű, hogy e rémképek csak egyetlen egy álmatlan éjszakát is okoztak volna Jókainak, mert ha gyanúja annyira szivén fekszik, bizonyosan föllép vele akkor, midőn Petőfi végnap­jairól és haláláról hónapokig folyt a vita a Vasár­napi Újság 1860—61-iki folyamában s midőn igen

Next