Dévai Biró Mátyás: At tiz parantsolatnac,ah hit agazatinac, at mi at’ancnac, aes ah hit petsaetinec roeviden valo mag’arazatt’a (Krakkó, 1543 után. Fascimile kiad.) (1897)

DEVAI MATAS aj w­attafiainac Illeni kedvet, békeséget kéván. K­öj becédben pod­uc, mondani, nints jobb ki meg hal üdvesül, de aj üdvöllegre, e’ világon kell meg tanul­­nunc aj vtatt. Az vt mell' legen, es az tudó man, kiből meg tanulhatjuc aj vtatt, az tij parantsolat, ac Credo, hog ej vtnac (ki­­nec vége az üdvőrleg) esmeretére mehe­­tlonc, altatos kőnergés ííücség: ez am­­i atánc. Ajért arámfiái acaréc tinedtec­ek há­rom dologról ruuideden Írnom, mell­­en irásomat, noha nem igen böltsen fiertettem de tudom mind aj általis hog­­o neuen véritec, mert igassagnál egedet tinedtec nem írtam, oluasfátoc el vegetec bijon­ságot belőle, ha kinec kedeg nem tetejic, eg ab belzéd, czináljon jobbat, ha nints eged hajon ej­en muncámban, io neuen vécem, anyag czac inditsa fel ak kerest^­­necnec éppülésére ajocat, kic­en ná­­lamnál tudosbac. ISTEN­­N­E­C kedve irgalma­­ssaga legen veletec. Amen. At­tij

Next