Mészöly Gedeon: Amerikai magyar fiú Magyarországon. Olvasókönyv külföldi magyar tanulók részére (Budapest, 1932)

A Magyar Nemzeti Múzeumban

való, hanem arra való, hogy h­a a tudósok valami ritka, régi könyvet el akarnak olvasni, ott megta­lálják. A könyvtárat hát mi ne nézzük meg, ha­nem menjünk a természetrajzi tárba.“ Feri ott igen mulatott, a sok kitömött állat né­zésében. Közelről megnézte őket, különösen a go­rillát. „Ilyent még soha nem láttam elevenen, pedig sokat olvastam erről a borzasztó erejű, nagy ma­jomról. Nem szeretnék vele verekedni!“ Nagyon tetszettek Ferinek a madarak is, me­lyek természetes mozdulataikban voltak kitömve: úgy ültek, álltak, röpültek, mintha elevenek lettek volna. Legjobban tetszettek neki a hófehér, fátyol­szerű tollú kócsagok! Mikor még több mocsár volt Magyarországon, sok ilyen szép fehér kócsag la­kott itten és szép farktollait dísznek viselték harci süvegük mellett a főurak. „Szebb a kócsagtoll, mint a strucctoll“ — je­gyezte meg Feri. A különféle hideg vérű állatok, halak, kígyók, békák, lezárt üvegekben szeszbe voltak éltéve. Ezek már bezzeg nem tetszettek Ferinek: „Jaj de csúfak!“ — úgymond. „Úgy látszik, — szóltam — neked nem tetsze­nek úgy, mint egykor az orosz katonáknak.“ Feri kérdőleg nézett rám. „A legutóbbi világháborúban — magyaráz­tam Ferinek — a franciák szövetkeztek az oro­szokkal, Kossuth Lajos szabadságharca idején pe­dig az osztrákok hívták segítségül a magyarok el­len az oroszokat, így kerültek 1849-ben orosz ka­tonák Pestre, még ide a múzeumba is.“

Next