Koszorú, 1864. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1864-05-08 / 19. szám
HETILAP ! Megjelenik hetenkint vasárnap. Szerkesztő szállása, hová a dolgozatok, előfizetési pénzek, reclamatiók is küldhetők : Üllői út 7 sz. A SZÉPIRODALOM S ÁTALÁNOS MIVELTSÉG Előfizetés: egész évre 12 írt, félévre 6 frt. 1 Előfizetést elfogad s a lap szétküldését is kezeli Emsch Gusztáv kiadó-hivatala . Barátok tere 7. sz. MÁSODIK ÉVFOLYAM. MÁJUS 8. 1864. ELSŐ FÉLÉV. 19. SZÁM. K O S Z O H 1. KÖRÉBŐL. SHAKESPEARE NÉMELY MŰVEIRŐL. Azon szellemről, mely isten után legtöbbet teremtett, egész — és pedig nagy terjedelmű irodalom keletkezett, különösen az utóbbi száz év alatt. Saját irodalmunkban, ha alkalom szerint, egyes művei adatása vagy megjelenése alkalmával, volt róla szó több kevesebb, tüzetesen valóban igen ritkán s kevés vizsgálódás történt, aránylag legalább, körül és művei körül. Legutóbb, ha nem csalódunk, Emerson „Representative mentjéből volt, egy kéztől de két helyen is, jeles jellemrajza közölve, leginkább átalános szempontokon. Természetes, hogy a nagy brit szellemóriás önálló elemzésében, sőt tulajdonképi méltatásában is, nekünk magyaroknak ily hátra kell állatnunk. Hiszen műveit magukat sem birjuk még nyelvünkön teljesen. Hamar számot adhatunk róla, mit tettünk eddig e részben. Döbrenteytől 1830-ban vette a magyar irodalom Macbethet, ha lehet összehasonlítást tenni, Shakespeare legnehezebb (fordítású) darabját, nehézkesen, de nem erőtlenül, az akkori nyelvállapotok, az áttörés- s a fordító költői egyéniségéhez képest. Ezt említjük első lépésül, mert hogy a gondját mindenre kiterjesztő Kazinczy már 1790-ben adá Hamletét, szívesebben nem számítjuk be, mivel az egy roszul szinte alkalmazott és sok kép elferdített német fordítás után készült; ugyanennek újabb, de tán ismét csak azon alapon javítgatott második átdolgozása, valamint Macbeth is, a Heliconi Virágok második folyamába szánva, már 1794-ben készen, — kiadatlanul maradtak. — Döbrentei Macbethje után tiz évvel (1840) adá Návay Antal Romeo és Júliát, halvány, s bár elég értelmes de erőtlen fordításban. Ugyanazon évben, előzőit egyszerre véletlenül túlszárnyalva, s először Shakspearehez méltóan, Vörösmarty Julius Caesart, melyből készülése alatt már előbb is ada mutatványokat. 1845-ben Lemouton Emilia vállalkozik Shakespeare összes színművei fordítására, a hűség és fesztelenség megőrzése végett prózában (!) és pedig annyira prózában, hogy például a Viharban , Ariel tündér énekei is, dalforma helyett, a többinek folyamatos prózájában adattak; öt mű jelent meg összesen, s a kiadás félben szakadt, irodalmunk semmi kárára. 1847—8-ban Vörösmarty, Arany s Petőfi egyesültek Shakespeare remekeinek műfordítására. Ez egyesülésnek köszönjük Coriolanust Petőfitől és Leart Vörösmartytól. Amaz (1848-ban jelenve meg) nyitja meg s zárja be az abban maradt gyűjteményt. Ha simaságban, csínban hátrább áll Vörösmarty Julius Caesarjánál, de erőteljes nyelve jobban találja el, különösen a népies és a szenvedélyes helyeken, Shakespeare nyers erélyét. Lear, mely Vörösmarty halála után (1856.) jelent meg, a költő külső okok miatt csüggedt erejével s Julius Caesarnál kisebb szerencsével készült bár, de azon s Coriolanuson kívül minden mások dolgozatait jóval túlszárnyalja. A har- 37