Literatura 1. (1926)
1926 / 10. szám - Karácsony - Hoffmann és a borzalmas a meseirodalomban
Karácsony O roszországba. Anyanyelve is a francia, csak később tanulta meg a német nyelvet, amelynek egyik nagy költőjévé vált. Tehetségében szerencsésen egyesül a német érzelmesség és a francia konceptív erő és formaérzék. Meséi a Novalis-féle típushoz közelednek. Rendszerint allegorikusak, bár az a világfelfogó szimbolikusság és mély misztikum, amely Novalis műveit jellemzi, legtöbb meséjéből hiányzik. Leg*jobban megközelíti ezt az ideált s a legnagyobb mély* séget éri el világhírűvé vált meséjében, a Peter Schle* mihében. Ebben a mesében népmondai elemek, költői elképzelés és személyes élmények keverednek. Peter Schlemihl elveszti a mesében az árnyékát s ez a fantasztikus történet Chamisso elgondolásában mély emberi értelmet kap s a gyökértelenség, a kétlaki* ság, a két világ közt való ingadozás fájdalmas szimbolumává lesz. A Peter Schlemihl a romantikus irodalom egyik legmaradandóbb értéke. Egyre új meg uj kiadásban jelenik meg. Magyarra is többen lefor* ditották s legutóbb is ízléses luxuskiadás készült belőle Zádor István finom litográfiáival. Christoph Schmid, Franz Hoffmann és az erkölcsnemesítő ifjúsági irodalom. Az ötvenes évek derekán nem volt népszerűbb ifjúsági író, mint Christoph Schmid, a kanonok, akinek regényes elbeszéléseit mohón falta akkor az egész serdülő ifjúság nemcsak Németországban, hanem nálunk is, ahol Hoffmann Ferenccel együtt legkapósabb volt az ifjúsági könyvtárak kötetei között. Egész generációk nevelkedtek rajta és ifjúsági iratainak megsárgult lapu kis köteteit, amelyeket primitív acélmetszetek díszítenek, bizonyára ma is olvassák még a kis diákok, bár azóta meglehetősen más irányba terelődött is az ifjúság érdeklődése, amelyet most inkább a sport, a cserkészet és az utazási irodalom érdekel. De Schmid még félig benn van a romantikában. Történetei regényesek, kalandosak, érzelmesek. Várt urakról, lovagokról, festői kastélyokról, földalatti fo lyosókról, titkos kincsekről szólnak. A kalandos, re* gényes történetbe azonban mindig valláserkölcsi ten* denciát visz. A hit ereje, a szeretet hatalma, a jóság diadala, az erény szépsége szűrődik le tanulságképpen minden elbeszéléséből, amelyek közül néhány, mint az Ostereier, a Genoveva vagy a Rosa von Tannpenberg egész Európát bejárta.S Franz Hoffmann elbeszélései kevésbé romantistikus alaphanguak, inkább mozognak polgári miliőkben s egykorú történeteket mondanak el vagy a közelmultba mennek vissza s olykor*olykor exotikus színteret adnak a történetnek. Hoffmannál nincs meg az a szigorú valláserkölcsi alap, mint Schmidnél, de az erkölcsnemesítő tendencia sohasem marad el. Nála is minden elbeszélésnek az a szkémája, hogy a jó elveszi jutalmát és a rossz büntetését. Elbeszéléseinek címe rendesen egy*egy közmondás, amely valami erkölcsi alapigazságot rejt: Jólét helyébe jót várj, — vagy Ember tervez, Isten végez, — Aki mer, az nyer és így tovább. Schmidnek és Hoffmannak is érdeme azonkívül, hogy körülbelül egy évszázadra ellátták a fiatalságot jó olvasmánnyal, az is, hogy ők állították először a saját lábára az ifjúsági irodalmat, ami munkásságuknak irodalomtörténeti jelentőséget ad. Nagy idők nagy emberek. (Has Gereben. Regény, 312 lap. Sávely D. művészi rajzaival. Félvászonkötésben 70.000 K (5.60 pengő). A magyar írói világ megítélte Vas Gerebennek azt az elismerő koszorút, hogy 1923-ban, születésének százéves évfordulóján, meleg ünneplésben részesítse az izig-vérig magyar regényíró emlékét, akinek népszerűségét a vele egykorú Jókai sem homályosíthatta el. Legjobbnak ítélt regénye, a Nagy idők nagy emberek, a 18. és 19. század mesgyéjén induló események közé szövi be a Balay család nemzedékeken át húzódó perének történetét, melynek a tipikus magyar őstermészetet megkapóan jellemző, lélektani fordulatokban gazdag és lebilincselően érdekes rajza mellett a politikai és irodalmi élet színes képe domborodik elénk. A vidám kedélyű író tollán megelevenedik a Dunántúl száz év előtti élete uraságaival és jobbágyaival, hagyományaival és törekvéseivel, Balatonéval és Balkonyával: mindezt a magyar fajszeretet napsugaras ragyogásában vetíti elénk az a törhetetlen hazafias érzésű író, akihez a mai kor lesújtott magyarja méltán menekül bizalomért a nemzet erényeiben. Árnyékherceg. (Zsoldos László: Gyermekmese, 80 lap. Márton L. művészi rajzaival és háromszinnyomásu boritékával. Félvászonkötésben. Bolti ár 32.500 K (2.60 pengő). A korán elhunyt Zsoldos László utolsó írása ez a bájos gyermekmese, amelynek na* gyon, de nagyon fog örülni a gyermekvilág. Valóban mese, ahol hercegkisasszonyok sírnak, szegény emberek boldogulnak, varázslók járnak s világré szek cserélődnek, sasháton száll az ember s a fel* hők táborával harcol esőért. S minden meseszeret* sége dacára is közel áll a mai gyermek gondolat* világához. Azok az eszmék csendülnek meg benne, amelyekről ma minden gyermek beszél, olvas, tana* kodik. A fantázia szines csapongását megköti a mai gyermeknél már nem szokatlan természettudományos valóság. S a szines szavak, a képzelet pazar játéka mögött mély életigazságok lappanganak, amelyek észrevétlenül, de kitörülhetetlenül ülnek be a gyermek lelkébe, hogy kiirtsák belőle a határtalan vágyat s megmutassák a küzdés, a lemondás, az önfeláldozás mindent legyőző, boldogító erejét. így válik a gyermekmese az erkölcsi igazság gyönyörű allegóriájává. A pompás könyvet Márton Lajos mesteri rajzai díszítik. Tinte mester léggyé alakul át... (E. T. A. Hoffmann sajátkezű rajza «Az idegen gyermekhez»).