Literatura 1. (1926)

1926 / 10. szám - Ezeket a könyveket illik elolvasnia

EZEKET A KÖNYVEKET ILLIK ELOLVASNI A MAGYAR SZÉPIRODALOM. Lírai antológia. (Szlovenszko és Ruszinszko ma­­gyar költőinek alkotásaiból szerkesztette Sziklay Ferenc, 1926. Ludwig Voggenreiter Verlag, Berlin, Magyar osztály, 174 oldal, 6 pengő). Valahogy kedve kerekednék az embernek, hogy beleharsogja ennek a mi anyahonbeli rest tespedtségü­nknek a fülébe, de jó hangosan, hogy felébredjünk tőle. — Emberek, odakünn talpon már a magyarság, körülöttünk mim­denütt forrong a magyar öntudat — minél jobban ráfeküsznek, annál dacosabban dobban neki — s mi idehaza kuckóban gunnyasztunk, vagy egymás ha? ját cibáljuk a koncért! ... Északon, keleten, ahol soha azelőtt tudva?tudott egységes magyar életstílus nem alakulhatott ki, ahol azt se tudtuk, éhe kis por? tákon, tentafoltos baklábu asztalok mellett egy?egy elfojtott poétadélek, Erdélyben, Felsőmagyarorszá­­gon most egyszerre virágba szökkent a ver sacrum. Soha nem hallott nevű, de istenáldotta hangú költők támadnak szerte: egészen fiatal nemzedék, amely már nem ismeri a pesti aszfalt napsütötte lágy dege?­szét, sem a régi idők hétszilvafás urhatnám?magyar? ságát. Ez a poéta?nemzedék már kemény harcban nőtt fel: háborúban, gyalupad mellett, magyarságáért való óhitű küzködésben. Nincs itt már nyegle idegem szóljáték, kabarék papírvirágos romantikája. Keserű, dacos elszántság, féligfojtott, félig?kilobbanó akarás robban elő a sorokból. Urak, emberek, magyarkák: uj nemzedék született ott künn a diaszpórában! Uj nemzedék, uj gondolatokkal, uj szókinccsel, uj hangs­­al, uj levegővel. Döbbenetesen szép, nagy Feh támadás ... Prágától Munkácsig huszonhat magyar, szinmagyar poéta lírájának javát gyűjtötte egybe ez az anthológia s minden poéta elébe pár rövid, jel­lemző sorban képet festett az illető költőről, embers­ről. Szándékunkban áll ezzel a kötettel, meg a más gyár diaszpóra egyéb irodalmával is behatóbban fogl­­alkoznunk s azért ezúttal nem idézünk belőle egyes írókat, egyes sorokat. Csak éppen nagy megrendül­­éssel vesszük hálás tudomásul, hogy nyoma sincs már odakünni a megszállást követő első évek súlyos lelki depressziójának. Odakünn élet van! Faragó Dezső: Ha megkérdeznétek... (Bpest, 1926. Jókai nyomda kiadása. Szép Ernő előszavával és Bálint Ferenc festőművész rajzaival. Készült őszt­szesen 400 példányban, ebből 150 számozva. 105 old.) Ha ennek a könyvnek az ismertetőjét hirtelen arra szólítanák fel, állapítsa meg e könyv műfaját s azon belül az «iskola» helyét, ahová ez a könyv tartozik, bizony meglehetős zavarba jönne: prózai elbeszélés formájába öntött mélységesen lírikus szimbolizmus, — körülbelül ezzel a körülírással lehetne a Faragó Dezső könyvének helyét az esztétika ranglétráján ki­­jelölni ... ha ez a könyv egyáltalában rászorulna valamelyes iskolásira, nagyképű semmitmondásra, igazában pedig úgy áll a dolog, hogy a könyv költő? írója a szivét, mint valami hárfát kiállította a hét?­köznap útjában aeélhárfának; a szél belekap ebbe a hárfába, a húrjai megrezdülnek, csöndes, bánatos akkordok futnak rajtuk végig s ezek a bánatos nosz? talgiáju hangulatok sűrűsödnek össze végül egysé­ ges lírai világszemléletté. Bálint Ferenc finom toll? rajzai csak aláfestik ezeket a vizionárius, szívbe?­­markoló hangulatokat. Kner Izidor agyafúrt alakjai (Csicseri Bors (Ágai Adolf) és Molnár Jenő előszavával, Bér Dezső, Garay Ákos, Geiger Richárd, Homicskó Athanáz, Kalivoda Kata, Mühlbeck Károly, Szigethy István és Vadász Miklós kétszázötvenhárom eredeti rajzával. Gyoma, 1926. Harmadik, tetemesen bővített kiadás. 368 oldal). Kner Izidor gyomai könyvnyomtató mes­­terről mindenki tudta, hogy a zsíros, poros Alföld kellős közepén olyan könyvkultúrát teremtett, amelyért megirigyelhette Gyomát akár Budapest, akár bármelyik más világváros is. Ami könyv a Knerék officinájából kikerült, azon megérzett a könyvet szerető, a könyv lelkét kereső és ismerő művész szándéka és fölényes tudása. Ha száz könyv fekszik is valamelyik könyvesbolt kirakatában, első percre nyomban rá lehet mutatni arra, amely a Kner? kiadó műhelyéből került ki. Ezt mindenki tudta és tudja Kner Izidorról. Ellenben csak igen kevesen tudták róla azt, hogy Kner Izidor egyúttal az ország egyik legtermékenyebb viccgyárosa is, aki évtizede? ken keresztül belső, titkos és valóságos udvari szál? lítója volt a Borsszem Jankónak s akinek agyából pat? tantak ki évtizedeken keresztül az ország legnépsze? rűbb viccei. (A viccekkel úgy vagyunk, mint a nép? dallal: népszerűségük nagy ára az, hogy szerzőjük neve elmerül az ismeretlenség tengerében.) De Kner Izi? dor, aki kemény akarattal európai kultúrát plántált a Nagyalföld kellős közepébe, most se hagyja a jus? sát — ha a zsidóknak lenne külön Debrecenjük, Kner lenne bizonyára az első vastagnyakú zsidó — s egy gyönyörűen kiállított és hallatlanul mulatságos könyvben megírta a vicc?memoárjait («vicca emlé? kezéseit», — mondaná Kner Izidor), valóságos tré?fa? iskolát nyitott («tréfi?iskolát», — javítaná ki Kner Izidor). A könyvét páratlanul gazdag képanyaggal díszítette fel, amely valamikor egészen bizonyosan kulturhistóriai forrása lesz a mai magyarság kereszt­­metszetének: gróftól zsidóig, szolgabirótól cigányig, plébánostól rabbinusig mindenki, mindenki benne van ebben a magyar közéleti Leporello?könyvben. Székely Nándor: Az örök idegen. (Regény, Bpest, 1926. Bibliotheca könyvkiadó vállalat, 234 oldal). Nagyon mélyen a szive vérébe mártotta a pennáját Székely Nándor polgári leányiskolai igaz­­gató, amikor a mai kornak ezt a félelmetesen bána? tos és keserűen igaz kórképét megírta. Fiatal zsidó orvos életregénye ez, aki nagyon csúf és vissza? taszító külsejű, úgyhogy az asszonyok számára ide? gen. Végigverekszi a háborút, mégis, amikor elzvi? hognak a forradalmak, egyszeriben idegenné dekla­­rálják a saját honfitársai azért, mert zsidó ősöktől sarjadt. S amikor meghúzódnék egy kis faluban, ott meg a saját zsidó vérei tagadják meg azért, mert modern életfelfogása formájában megelőzte őket párszáz évvel. Az Ahasver?téma új, nagyon is a mai életből markolt változata. Pesszimizmusát talán so­­kan túlzottnak ítélik majd, de tendenciája becsüle­ tes és megírása túlemelkedik az irányregények stt­ lusátlagán.

Next