Gombocz Zoltán - Melich János: Magyar Etymologiai Szótár, 1-2. kötet. A-Geburnus (Budapest, 1914-1944)
B - bopa - bor
473 BOPA—BOR BOR 474 Münk. I cserH. môndôryas ,sich aufwindeii, wie ein knäuel werden“ ; mêndôrtas ,aufwickeln, aufwinden“ Ramst. Vö. Budenz, NyK. VI, 447 (m. votj.); MUSz. 493. sz. (vog. cser.); Munkácsi, NyK. XXV, 276; Szinnyei, NyH.441. — Budenz i. h., Szinnyei i. h. idevonja még — aligha helyesen — az osztjFD. pan-, Trj. V. Vj. pon-, p on- [,wickeln, umwickeln, Karjalainen, MSFOu. XXIII, 56] igét is. — A votj. bin- igét más magyar szavakkal egyezteti Wichmann, MNy. IV, 304—305; FUF. XI, 225. — Helytelenül: Vámbéry, Magy. Ered. 509, de vö. Budenz, NyK. XVII, 453, 460; XVIII, 14. Vö. a kengyel és a hulljál c. bopa [két adat Kalotaszegről, Nyr. XXII, 423; MNy. III, 328; a Nyr. XVI, 143. lapján közölt bosza sajtóhiba, vö. MTsz. I, 990] ,avus, grossvater c. — Származék: bapó [uo., MNy. III, 328] ua., vö. a papó c. Téves kikövetkeztetés a jóbopa [egy adat HEUTAiból, MFl., NySz.; egy adat Kalotaszegről, MTsz. I, 990; vö. még jób-atya Verbőczi 1611, ind.] ,avus, grossvateri összetételből, amelynek első tagjában a nyelv érzék nem érezte a jó mn. eredetibb jób középfokát s melyet tévesen így tagolt: jó-bopa. Vö. Horger, MNy. IX, 229. 1. bor [minthogy az OklSz. Bor tulajdonnevei nem tartoznak ide (más megfejtési kísérlet Turul IX, 116), első adat 1244/1271-ből : ewreuth OklSz.; alakvált.: 1261: búr--, 1332: Bur- OklSz.; bar Moldva, MTsz.; borr ebben borraval VirgC. 27, olv. borrával] ,vinum, nein“. — Összetételek: borkút [1244/1271: burcuth; 1254, 1261: burcut; 1332: Bwrkuth OklSz.] ,fons acidae aquae, Sauerbrunnen“, vö. MNy. VIII, 455, IX, 144. — borisza [NySz., SL, CzF.; első adat 1434: Boryza OklSz.; alakvált.: boriszja(sszá), vö. 1469: Boryzya OklSz.; Borissza m. NySz.] ,potator, weintrinker, säufer“. — bornemisza St. ua. — bornemisza [NySz., MFl., Szt., Márt., Kr., Kassai, I, 352; CzF.; első adat 1430-ból: Bornemyza OklSz.; alakv.: bornemissza OklSz., NySz., Boromissza csn. Horger, Nyr. XXXVII, 467] ,invinius, abstemius, wassertrinker“. A felsorolt összetételek második, -iszax- -issza tagját többféleképen magyarázták. Simonyi, Nyr. XXXIii. 171 szerint vagy tréfás összetétel bor -j- issza-ból, vagy régi népetymologia ebből: boriszák [első adat C.; vö. még SzD., MTsz.; sajtóhibával borizsák Márt. 1807], vö. bornemiszág SzD.1 11. 1.; iszák ,zsák‘. — Szinnyei NyH/78 szerint a képzős nom. verbale (vö.eszö, eszeszeő). — Melich MNy. IX, 59 szerint a második tagpraes. 3. személy (tárgyas); eredeti alakja: bor(nem)isze, később bor(nem)isza, majd, mikor a 3. szem. ragja -ja lett, bor(nem)iszta bor(nem)issza. — Származékok: bori, borbéli [első adat a XVII. sz.-ból, NySz.] ,zum weine gehörig“; — borvíz 1. a víz c. — Származékok : borka [egy adat THALYból, NySz.] ,weinchen‘; — borocska, [NySz.] ua.: — borozgat ,wein trinken“; —borókás [egy adat Veszprém m.-ből, MTsz.] ,borozás után gyöngélkedő“; nyilván tréfás, alkalmi használatból feljegyzett szó; — boros 1. ,vinosus, vinarius, wein; 2. säufer, trunkenbold“ NySz., MTsz.; — borosodik [NySz., MTsz.] ,inebror, besoffen werden“; — borosozik [MTsz.] ua.; — boroz [alakv.: borzik MTsz.] 1. ,wein trinken“ (első adat 1698-ból, 1. Nyr. XLII, 18 és vö. SzD., NySz.); 2. ,besoffen werden“ MTsz.; — iborság [egy adat a XVIII. sz.-ból, NySz.] ,natura vini, das wesen des weines“; — nyelvújítási alkotások: borász [első adat a XIX. sz. közepe tájáról: 1. NyUSz.] 1. ,der weinkundige, endlog; 2. der Weinbauer“ (SimB.); innen: borászat [uo.] 1. ,die weinkunde; 2. der Weinbau“ uo.; — Ibornak [KuNOSszól, NyUSz.] ,pincér. — A helynevek közül idetartoznak: Borszék, Borkút, Borszó, Baraszó stb., vö. Pais, MNy. VIII, 393 (részben tévesen Karácsonyi, MNy. IV, 354). - tör. *bor, völkán bor ,vinum“; borla ,vinea“ CCum. 89—90 ! kipcak bor ua. ; borla ,traube“ Houtsma 61 j ujg. bor ,wein‘; boréi ,weintrinker“ Vámb. Kud. Bil.; ujg. (Tarfan)porluk (o . borluk'?) ,Weingarten“ Chines.-uig. Worth. 10 és Radl. krim. karaim. Troki boriatok .weinstock. Weingarten’ Radl. karaim Troki borla , Weingarten , Weinbeere, Josine, Raul. — Vámbéry és Kuun Géza az ujg., ill. kun bor-t tévesen a tör. bora szóval vetette egybe. A m. bor honfoglalás előtti török jövevényszavaink közé tartozik. Vö. Vámbéry, NyK. VIII, 132; Magy. Ered. 295, 393, 665; Budenz, NyK. X, 78; Gombocz, MNy. II, 193, III, 70, MSFOu. XXX, 49. Máskép, de helytelenül: Nagl, Deutsche Mundarten II, 142, de vö. Melich, Nyr. XXVI, 418, MNy. V, 42; Mészáros, Magna Ungaria 133 (-„ bask, bóra ,árpasör“). A magyarból: oláh borcát, burait ,Sauerling, Sauerbrunnen“ Tiktinki sor, burkát ,Sprudel, Sauerbrunnen“. Ez utóbbit Bern. Et kb. 108 (s utána Meillet, Revue Slav. IV, 6) tévesen a szláv borkati ,durch eine fort waten, schwirren, flattern etc.“ ige származékának magyarázta, de vö. Melich, MNy. V, 42, VIII, 336, Arch.