Magyar Fonetikai Füzetek 1. - Vizsgálatok a hangtan köréből (1978)

NYITÓ SZAVAK a Magyar Fonetikai Füzetek első számához A magyarországi fonetika története számos kiemelkedő névvel és alkotással büsz­kélkedhet. Hogy csak az előbbieknél maradjunk: Kempelen Farkas, Bugát Pál, Balassa József, Gombocz Zoltán, Horger Antal, Csűry Bálint, Békésy György, Laziczius Gyula, Hegedűs Lajos, Molnár Imre és sok más társuk neve ékesen reprezentálja a magyar tudo­mányos élet bekapcsolódását a fonetika valamelyik ágazatának művelésébe. A tudomá­nyos szükséglet jelentkezésén kívül valószínűleg e hagyományok tovább folytatásának a szándéka is közrejátszott abban, hogy az 1949-ben megalakult Nyelvtudományi Inté­zet külön egységként működő fonetikai osztályt létesített. Intézetünknek ez az osztá­lya kezdettől fogva törekedett arra, hogy a kísérleti fonetika művelésére alkalmas labo­ratóriumot alakítson ki. Az ehhez szükséges any­agi-technikai és személyi feltételek kez­detben igen korlátozottak voltak. Fonetikai osztályunk akkori munkatársai a szűkös lehetőségek ellenére mégis figyelemreméltó eredményekre jutottak. Az utóbbi években azután az osztály tevékenysége lendületesen szélesedett ki: jelentős anyagi ráfordítással lépésről lépésre sikerült megvalósítani a laboratórium műszaki rekonstrukcióját, s ez szá­mottevő személyi fejlesztéssel kapcsolódott össze. Ezzel lehetővé vált, hogy laborató­riumunk a hazai fonetikai kutatások bázisává fejlődjék és hogy az MTA Nyelv- és Iro­dalomtudományok Osztályának Fonetikai Munkabizottságával együtt segítse a foneti­kai kutatások koordinálását. Természetesen még a nyelvészeti fonetika, korszerű művelése is csak interdiszcip­lináris keretekben történhet, s ezért intézetünk fonetikusai jó munkakapcsolatot építet­tek ki orvosokkal (radiológus, laringológus, audiológus, neurofiziológus szakemberek­kel), pszichológusokkal, akusztikus fizikusokkal, gyógypedagógusokkal és a fonetika művelésében érdekelt tanszéki és kutatóintézeti kollégákkal. A humán és természettudományok művelőinek gyümölcsöző együttműködésére példa az 1977. szeptemberében tartott fonetikai ülésszak, amelynek a hangadás, hang­fejlődés, hangrendszer, intonáció és beszédjavítás tárgykörébe eső előadásait e füzetben adjuk közre, s ezzel megindítjuk a Magyar Fonetikai Füzetek sorozatát. A sokszorosított formában (offset eljárással) kiadott Magyar Fonetikai Füzeteknek az a célja, hogy minél gyorsabban publikálja intézetünk fonetikusainak, valamint a közös munkába bevont kül­ső szakembereknek a beszédkutatásban elért egyéni és együttes eredményeit. Kívánjuk, hogy e szerény külsőben megjelenő közlések — évente két szám kiadására gondolunk — hasznára váljanak a nyelvészeten és a szűkebb értelemben vett fonetikán kívül az alkal-

Next