Magyar Minerva 6. (1935)
1935 / 1. szám - Áprily Lajos: Egy pohár bor
10 öreg századába ha most visszamennék, míves mesteremnek inasa, ha lennék. Mégis csal az üllő, mindig csak a forma, tiszteltem a strófát, mintha érce volna. Míves műhelyemben kohótüzet raktam, salaktól az ércét tűzzel tisztogattam, piros parazsamból üllőlapra tettem, ötvös-kalapáccsal kelyhet készítettem. Szabad kék időkben hegy vándora voltam, erdélyi nagy erdőt végigbarangoltam. Tájak jószágává tele lett a lelkem. Napos Maros mentén sokszor szüreteltem. Mustrát derítettem, színkorát kivártam, nemesebbet szűrni századokba jártam. Elsodort a sorsom, addig kalandoztam, poharat is bort is magammal elhoztam. Állok poharammal fájó magyar földön, s hegyeim borával telistele töltöm. Telistele töltöm. ÁPRILY LAJOS Áprily Lajos: Egy pohár bor.