Magyar Pedagógia 102. (2002)

2002 / 1. szám - FELKAI LÁSZLÓ: A kultuszminiszter Lukács György

MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 1. szám 3-9. (2002) A KULTUSZMINISZTER LUKÁCS GYÖRGY Felkai László Lukács György (Nagyvárad, 1865. november 10. - Budapest, 1950. szeptember 28.) kul­­túrpolitikus, nemzetgazdasági és politikai művek és tanulmányok szerzője, a Fejérváry kormányban 1905. június 18-tól 1906. március 6-ig kultuszminiszter, az erdélyi Beszter­cére a XVII. században beköltözött és Mária Teréziától nemességet kapott, eredetileg ör­mény család sarja. A család nevét 1848-ban változtatta Lukáts­ról Lukácsra, eltérve ez­zel a nemesi megkülönböztetést jelző „ts” használatától. Önéletrajza szerint neveltetése is hozzájárult liberális szelleméhez és vallási türelmességéhez. Családja 1876-ban költö­zött Nagyváradról Budapestre, ahol fiuk a II. kerületi királyi katolikus gimnáziumban érettségizett. Jogtudományi tanulmányainak befejeztével először a Belügyminisztérium­ban, majd Gyulán, ezután Hódmezővásárhelyen főispánként működött, ahol főleg az egészségüggyel és az oktatásüggyel foglalkozott. Rövid, mintegy háromnegyedéves minisztersége után, 1910-től országgyűlési (a vi­lágháborút követően 1931-ig nemzetgyűlési) képviselő, egyidejűleg a revizionista moz­galom egyik vezető alakja. Magyarországot több nemzetközi tárgyaláson képviseli, élete utolsó szakaszában az Országos Képzőművészeti Társulat elnöke. Publikációinak témája volt egyebek között a francia közigazgatás szervezete, Magyarország népegészségügye, a rokkantügy, az anyakönyvvezetés, az USA alkotmánya, a mezőgazdasági munkásvé­delem, a magyar művelődéstörténet. Életéről, a politikai viszonyokról, a közélet máig érdeklődéssel olvasható eseményeiről bőségesen beszámol kétkötetes önéletrajzában (Lukács, 1936. 1. kötet 154-163. o.). Miniszteri programját nem örökíti meg az akkoriban szokásos, az országgyűlésen el­mondott programbeszéd, mivel az előző miniszterelnöknek, Tisza Istvánnak a választá­sokon elszenvedett vereségét követően az uralkodó báró Fejérváry Géza elnökletével hi­vatalnok kormányt nevezett ki. Ennek tagjaként Lukács György terveiről, a tanügyet érintő elgondolásairól több helyen kifejtett nézeteiből szerezhetünk tudomást (Lukács, 1936. 138-140. o.)­. Lukács programja alapjában véve elődjének, Berzeviczy Albertnek véghezvitt, vagy csak tervezett reformjaihoz csatlakozik, de több helyen utal a főként gazdasági, a tan­­ügyben hasznosítható, gyakorlati szempontokat szem előtt tartó, alkalmilag egészségügyi * V.ö. Lukács Györgynek a székesfőváros II. választókerületében 1905. november 12-én elmondott beszédével Bp. 1905.­­ Vö. még Egy politikus megjegyzései című, a programbeszédnek a művészetekkel kapcsolatban elhangzott részleteket bíráló cikkel. Pesti Hírlap, 1905. november 15-i XXVII. évf. 316 (9685) sz.

Next