Népi kultúra – Népi társadalom 2-3. (Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve, 1969)

K. KOVÁCS LÁSZLÓ: Pásztortűzhelyek Erdélyben 1900 körül

A konstrukció egyaránt alkalmas nehéz és könnyű üstök felfüggesztésére, és mind a láncos, mind a rudas mechanizmusok — egyszerű és elmés szer­kezeteik (1. kép E-b; H a-c) — által szabályozhatók, az üst alacsonyabbra vagy magasabbra függeszthető. Erdélyben, a Déli-Kárpátok esztenáiban, a Szemenik-hegység, a Carka, Godján, Retyezát, a Kudsiri havasok, a Pojana-Ruszka, az Erdélyi Érc­hegység és a Gyalui havasok vidékén találunk ilyen üsthorgok­at (r. círlig). A Retyezát vidékén, Petrozsény és környékén, Livozsényban, Mezőh­vadia havasi legelőin és Ponor esztenáiban használnak ilyeneket. Hátszeg vidékéről Nagypestény, Alsószilvás, Szentpéterfalva, Tusnya és Várhely; Déva környékéről: Magyarosd, Bős, Pusz­takalán, Gyalár, Lelesz és Pepesd; Karánsebes vidékéről: Sebes­mező, Karánberek, Temesfő és Örményes; Lúgos tájékáról Daruvár, Csukás, Krassógombás; Resicabánya körül: Kölnök, Vaskő, Csuda­falva, Majdán, Nerapatas, Egerlistye és Dalbosfalva; az Erdélyi Érchegységből : Remete, Csáklya, Havasgáld, Cerna, Topánfalva és Abrudbánya vidéke; a Gyalui havasokban: Bányahavas, Havas­nagy­falu, Szamosfő, Vasaskőfal­va, Felső­vidra és Arany­osfő; a Fekete-Körös felső völgyében: Kerpenyéd, Vaskóh és Henkeres; a Fehér-Körös felső részén: Körösbánya, Felsőlunkos, Nagyhalmágy, Hosszúsor, Alsószakács, Boncafalva, Borossebes, illetve a Béli hegység két Körösre néző oldalainak az esztenáiban használják az üstakasztó rudakat, illetve az üsthorgokat.14 Erdély más területéről csupán egy elszigetelt vidékről, Csikszentdomokosról és Gyimesbükkről van arra adatunk, hogy ott az üstöt üsttartóhorogra akasztják. GUNDA a következőket írja ezzel kapcso­latban: ,,A fehérmezei kalibák közelében legeltető csikszentdomokosi pásztoroknál már leginkább hosszú fakampóra akasztják az üstöt, s a kam­pónak Scollát a neve."15 Ugyanez a helyzet a gyimesbükkieknél is. Részben ők is a gerendáról lógó horgokra akasztják az üstöket, de ismeretes és gyak­ran használt a forgatható szolgafa, az ún. kottát is az említett falvak esztenái­ban.16 Meg kell már itt jegyeznünk, hogy ezeket az üsttartó horgokat mindig csak a havasi, tehát nem mozgó, nem költöztethető esztenákban használ­ták. A mozgó, költöztethető esztenák mellett, azokon kívül egészen más szerkezeteket alkalmaztak, bár elvileg azok is gerenda, illetve vízszintes rúd segítségével függesztő berendezések. Mielőtt azonban ezekről szólnánk, be kell még mutatnunk az álló esztenákban használt — egész Erdély terv- 14 Vö. még ÚTJIA, 1964. 15 GUNDA, 1956, 91. 16 Vö. SZEBENI, 1962, 54—89.

Next