Népi kultúra – Népi társadalom 2-3. (Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve, 1969)

K. KOVÁCS LÁSZLÓ: Pásztortűzhelyek Erdélyben 1900 körül

K. KOVÁCS LÁSZLÓ PÁSZTORTŰZHELYEK ERDÉLYBEN 1900 KÖRÜL GYÖRFFY István és BÁTKY Zsigmond emlékének, haláluk 30. éves évfordulóján Az alábbiak során kísérletet teszünk arra, hogy az erdélyi pásztorok — itt is elsősorban a juhászok, illetve a szállások, esztenák — tűzhelyeit, tüzelőberendezéseit áttekintsük.­ Áttekintésünk során igyekszünk a tűz­helyformákat a hozzájuk tartozó berendezéseket — üsttartókat, katlano­kat és üstöket stb. — térbelileg elrendezni. Az egyes formák mögött meghú­zódó kultúrtörténeti (származási, terjedési stb.) problémákat ezúttal nem kívánjuk tisztázni, minthogy az külön kötetre terjedő munkát jelentene, és megkívánná a címben említett nagytáj lakóház- és tűzhelykultúra párhuzamos vizsgálatát. A pásztorok, illetve az erdélyi szállások és esztenák tűzhelyeinek, tüzelőberendezéseinek a genetikus vizsgálata ugyanis elvá­laszthatatlan az adott táj paraszti-falusi tűzhelyeinek, tüzelőberendezé­seinek a vizsgálatától. A kérdés kutatói — különösen GUNDA Béla és BÁTKY Zsigmond — erre többször és nyomatékkal felhívták a figyelmet.­ Meg kell még azt is jegyeznünk, hogy adataink nagy részét még 1940—44 között gyűjtöttük, terepbejárások során, részben pedig kérdőívekkel és levelezéssel. Az egyes formák elterjedésének a tisztázása során nagyon jól használhattuk az idős pásztorok információit, különösen a dél-erdélyi területeket illetőleg. A bácsok és pakulárok sokfelé jártak és mindig élénken reagáltak azokra a különbségekre, amik eltértek a szülőföldjükön megismert, megszokott berendezésektől, formáktól.­ Éppen az idős pásztoroktól nyert értesülésekből rajzolódott ki határozottan az a tény is, hogy az esztenák életében, tüzelőberendezésében, felszerelésében stb. a múlt század 80-as éveitől kezdve indult meg a változások sorozata.4 Az első világháború és 1 A témáról — kisebb táji összefüggésben — már írtunk. Vö. K. KOVÁCS, 1962, 250—260. 2 Vö. GUNDA, 1956, 91.; STIKA, 1967, 283 — 284. 3 A fényképeken, rajzokon nekik bemutatott formákról azonnal mondták, hogy melyik vidéken otthonosak. 4 Addig meglehetősen mozdulatlanok voltak a formák (pl. az üsttartók, a katlanok és az üstformák), azután mozgásba kezdett minden, a formák vándorolni (pl. a nagy rezüstök) és keveredni kezdtek.

Next