A Petőfi Társaság Lapja, 1877. július-december (2. kötet, 1-23. szám)

1877-07-15 / 3. szám

A 3. SZÁM TARTALMA. A Tisza partján (költemény) Balogh Zoltántól. — Még most is várja (beszély) Mikszáth Kálmántól. — Emlékjegyze­teimből Lau­ka Gusztávtól. — Báró Eötvös József (tárca) Bod­nár Zsigmondtól. — Úti benyomások Balázs Sándortól. — Iro­dalom — Képzőművészet. — Színházi szemle. — Vegyes. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „PETÖFI-TÁRSASÁG LAPJA“ második félévi folyamára. Lapunk jövőre is a JÓKAI MÓR elnök­sége alatt, „Petöfi-társaság“ címmel egyesült írók közlönye lesz, kik egymást kölcsönös munkásságra kötelezvén, azért szövetkeztek, hogy a közönségben újabb érdekeltséget és bizalmat keltve, az egymásrahatás következ­tében szépirodalmunk jelenlegi zilált állapotán tőlük kitelhetőleg segítsenek. A „Petőfi-társaság lapja“ ez okból kiváló­­lag és első­sorban szépirodalmi közlöny ugyan, de tanulmányok, ismertető cikkek és bírálatok közlése által a tudomány és művészetek terén is igyekszik tájékozást nyújtani mindazon kér­désekről és mozzanatokról, melyek európa­­szerte foglalkoztatják a művelt szellemeket. Lelkiismeretes vezetője lesz a közönségnek ezenkívül olvasmányainak megválasztásában, sőt felkarolja ama társadalmi mozgalmakat is, melyek közelebbi tényezői lehetnek a közmű­velődésnek. A lap rendes munkatársai a „Petőfi-társa­ság“ tagjai. Ezen erők támogatása mellett a szerkesztők oly tartalmas lapot igyekeznek nyújtani, mely irodalmunknak hasznára és dí­szére szolgáljon s remélik, hogy a hazafias magyar közönség, mely nyelvét és irodalmát mindig önállósága egyik védbástyájának tekintette, e vállalattól a mostani válságos időkben sem vonja meg pártfogását. Budapest, 1877. junius hó közepén. Szana Tamás, Balázs Sándor, felelős szerkesztő, szerkesztő-társ. KIADÓI SZÓ. Midőn a „Petőfi-társaság lapjáénak párt­fogására újólag fölhívjuk a t. olvasó­közönsé­get, részünkről sem mulaszthatjuk el fölemlí­teni, miszerint minden törekvésünk oda irá­nyul, hogy az új vállalatnak külső kiállítása is, a belső gazdag tartalomnak megfelelőleg díszes legyen, s a hazai iparnak előhaladása felől tanúskodjék. A „Petőfi-társaság lapja“ megjelenik minden vasárnap két nagy ivén, 16 lapon és szí­nes borítékkal. Előfizetési ára : Egész évre : 10 frt. Félévre ... 5 frt. Negyedévre . . 2 frt 50 kr. Az eddig megjelent számok díszes borítékba fűzve 5 frtért szintén megszerezhetők. — Gyűjtők 10 elő­fizető után ingyen példányt kapnak. Az előfizetési pénzek (legcélszerűbben posta-utalvány utján) az alábbirt kiadókhoz küldendők. Budapest, 1877. junius hóban. Weiszmann-testvérek könyvnyomdája , mint kiadó. Budapest, V., nádor-utca 14. sz. Olvasóinkhoz! A „Petőfi-Társaság“, kiválóan irodalmi céljai mellett egy Petőfi-könyvtár mielőbbi fölállí­tását is feladatának sőt kedves kötelességének tekinti. E könyvtárban helyet foglalnának első­sorban a költő összes munkáinak különböző régibb s újabb kiadásai, a lapok, folyóiratok ama szá­mai, melyek tőle munkálatokat közöltek, a külön­böző idegen nyelvű fordítások, a hazai és külföldi lapokban felőle bárhol megjelent életrajzi és bírá­lati cikkek, s végül mindazon adalékok, melyek eddig nyomtatásban meg nem jelentek ugyan, de a költő életének vagy műveinek ismertetésére szolgálnak s később megírandó életrajzához forrá­sok gyanánt használhatók. Petőfi munkáinak első kiadásai ma már vég­legesen eltűntek a rendes könyvárusi forgalomból, sőt, antiquariusi üzletekben is csak minél ritkábban fordulnak elő , de föltalálhatók egyeseknél, kik mindjárt pályájának kezdetén kiválóbb érdeklődés­sel viseltettek a később világhírűvé vált költő iránt. E kiadások, mint a fiatal költő első, hiányos gyűjteményei, legfölebb csak történeti értékkel bír­hatnak birtokosaik legnagyobb része előtt, míg a létesítendő Petőfi-könyvtárra nézve kiváló értékűek és fontosságúak. A Petőfi-társaság tehát egész bizalommal for­dul mindazokhoz, kik Petőfi valamely régibb kia­dásainak vagy reá vonatkozó nyomtatványoknak és kéziratoknak birtokában vannak, hogy ez iro­dalmi ereklyéket a létesítendő Petőfi-könyvtár ré­szére átengedni szíveskedjenek. A Társaság, az adományozók neveinek följegyzése mellett, mint közkincset fogja őrizni a küldeményeket, s midőn egyfelől megóvja azokat a lassú megsemmisülés­től, másfelől általuk elősegíti és megkönnyíti azok munkáját, kik jövőre a költő részletesebb életraj­zának megírására vállalkoznak. E kettős cél fontossága remélnünk engedi, hogy felhívásunk nem marad figyelmen kívül s már a közeli jövőben a teljes Petőfi-könyvtár fel­állításáról értesíthetjük olvasóinkat. Küldeményeket, legyenek azok, könyvek, ki­sebb nyomtatványok, levelek vagy bárminemű kéz­iratok, köszönettel fogad a Társaság titkára, Szana Tamás. A „Petőfi-Társaság Lapjáénak szerkesztősége. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. 117. H. L. Buda. Kívánságát örömmel teljesítettük s a szép vállalkozáshoz sikert kívánunk. 11 8. F. B. Helyben. Göthe kérdéses költeményét már többen lefordították, a verselés mesteri szépségeit híven visszaadni azonban nem sikerült egyik leforditónak sem. Az ön kisérlete szintén nagyon messze megette marad az eredetinek, bármily dicsérettel szóltak is , róla azon »tekintélyek«, kiket ön megnevez.­­ 119. Sz. J. Szombathely. Kívánságát teljesíteni nem áll mó­­­dunkban. Lapunk csak eredeti elbeszéléseket közöl, ezért legjobban teszi, ha fordítását mindjárt először valamely más szerkesztőségnek­­ küldi fel.

Next