Studia Theologica Transsylvaniensia 5. (2003)

Előszó A Gyulafehérvári Papnevelde alapításának 250. jubileumi évében a Studia Theologica Transsylvaniensia ötödik számá­val is jelentkezünk. Kötelességünknek éreztük, hogy ebben az évben a teológiai tanárok kutatómunkáinak eredményeiből többet és változatosabb anyagot kínáljunk fel olvasóinknak. Bár Papnevelő Intézetünk jubileuma nem mindennapi esemény, mégis csak egy kis szelete Egyházunk történelmé­nek. Mégsem mindegy azonban, hogy mi hogyan éljük át, oktatói és kutatói munkánkkal mennyiben alapozzuk meg és építjük a jelent és a jövőt. Itt és most egyháztörténelmünknek csak szemlélői vagy cselekvői vagyunk-e? A helyes szemlél­etmód kialakításában sok függ attól, hogy milyen megköze­lítésben mérlegeljük a jubiláló Intézet történetét, mit veszünk észre abban: csak a hiányosságokat és a hibákat, avagy az évszázado­kon keresztül megvalósított eredményeket. Ennek megfelelően, nem­csak ítéletünk lesz negatív vagy pozitív beállítottságú, hanem szemé­lyiségünket is befolyásolja a lehangoltság vagy az emelkedettség irányában. Így vagyunk a történelem (egyháztörténelem) minden ese­ményének és sze­replőinek vizsgálatával, vagy egyszerűen a tárgyalandó témák kiválasztásával kapcsolatosan is. Jelen Stúdió számunkban inkább egyháztörténelmi és egyházjogi tanulmányokat forgathat kezében az olvasó, de izgalmas liturgikus munkával is találkozik. Dobszay László teológiai szakértelemmel és nagy hozzá­értéssel vizsgálja az Evangéliumnak a liturgiában betöltött szerepét. Marton József - erdélyi történelmi tényeket is belevíve - teológiailag próbálja megalapozni a helyes keresztényi történelem-szemléletet, majd a 20. században élt, működött és mártírhalált halt két gyulafehérvári teológiai tanárnak élettörténetét mutatja be. Egészen aktuális kérdés kerül terítékre Kerekes Lászlónak a „Nemzeti plébániák és kulturális javaink” című dolgozatában, amely nemcsak a külföldi szórványba került hazánkfiainak lényegbevágó ügye.

Next