Szociológiai Szemle 18. (2008)

2008 / 3. szám - VITA - Kovács László: Kisebbség és iskolázottság (Vita)

KISEBBSÉG ÉS ISKOLÁZOTTSÁG Eltekintve attól, hogy a hátrányos helyzet az iskolai teljesítményen kívül az élet számos más - olykor igen nehezen megfogható - területén megnyilvánulhat, a követ­kezőkben a Magyarország szomszéd­ államai közül a romániai kisebbségek és külö­nösképpen az ott élő magyarok a többségiekhez viszonyított felsőfokú iskolai végzettségével foglalkozuak. A választást egyrészt az indokolja, hogy Magyarország szomszédjai közül itt él a legnagyobb létszámú magyar kisebbség és erre a területre vonatkozóan rendelkezünk nem csak a Népszámlálás idevágó adataival, hanem egy olyan reprezentatív felméréssorozatéval is, amelynek adatai - reményeink szerint - egyértelmű bizonyítékát adhatják annak, hogy van-e tetemes elmaradás a többség és a magyar kisebbség iskolázottsága terén általában és akár a Pásztor által kiemelten vizs­gált korcsoportokban is. NÉPSZÁMLÁLÁSI- ÉS FELMÉRÉSADATOK A legátfogóbb és legmegbízhatóbb információkat valamely ország népességéről (a kisebbségekről­ és az iskolázottságról is) a 10 évente megismételt Népszámlálások al­kalmával regisztrált adatokból kaphatjuk. Romániában a legutóbbi 2002-es cenzus al­kalmával a legnagyobb létszámú magyar kisebbségen kívül, számos más őshonos és nem önkéntes nemzeti kisebbséget is regisztráltak. 50.000-nél nagyobb létszámú volt a roma,10 az ukrán és a német kisebbség, de a török, tatár, lipován, szlovák, szerb kö­zösséghez is egyenként több mint 10.000-en tartoztak11. Az iskolai végzettségre vonatkozó adatokat a román Nemzeti Statisztikai Intézet a 10 évnél idősebb népességre vonatkozóan közölte. Közel 2.000.000 ember a 10 év­nél idősebbek közül valamelyik kisebbséghez tartozónak vallotta magát, közülük 90.991-en rendelkeztek felsőfokú képzettséggel. A többségi nemzet 19,4 millió 10 évnél idősebb tagja közül 1,37 milliónak volt diplomája. Románia teljes népességé­nek valamivel több, mint 7 százaléka rendelkezett felsőfokú képzettséggel; a többség esetén a felsőfokú képzettségűek aránya meghaladja a 7,3 százalékot, a kisebbségi­eknél nem éri el a 4,6 százalékot. A több mint 60 százaléknyi különbség önmagáért beszél. Árnyaltabb képet kapunk, ha a nagyobb létszámú nemzeti kisebbségeket külön vizsgáljuk. A 10 évnél idősebb népesség közül 1,3 millióan magyarnak, 408 ezren ro­mának, 56 ezren németnek és 53 ezren ukránnak vallották magukat. A magyarok 4,9 százaléka, a cigányok 0,17 százaléka, a németek közel 10,6 százaléka, az ukránok 2,5 százaléka volt diplomás. A német kisebbséghez tartozók képzettsége lényegesen meg­haladja a románokét, az ukránoké alig több mint egyharmada a románokénak. A felső­fokú végzettségűek aránya a legalacsonyabb a romáknál volt. A magyarok a kisebbségek átlagos szintjét valamivel meghaladják, de a többségi nemzet tagjaitól messze (50 százalékkal) elmarad körükben a felsőfokú képzettségűek aránya. 9 Romániában a kötelezően megválaszolandó kérdések között szerepelt a nemzetiségre vonatkozó kér­dés. 10 A 0-4 éves korosztályban a roma népesség száma meghaladja a magyarokét. 11 A többi kisebbség (szlovének, bolgárok, örmények, stb.) közül is szinte mindegyik őshonos kisebbség Románia mai területén, kivéve például a mintegy 2.500 főt számláló kínai népességet. Szociológiai Szemle 2008/3.

Next