Szociológiai Szemle 18. (2008)
2008 / 3. szám - VITA - Kovács László: Kisebbség és iskolázottság (Vita)
KISEBBSÉG ÉS ISKOLÁZOTTSÁG Eltekintve attól, hogy a hátrányos helyzet az iskolai teljesítményen kívül az élet számos más - olykor igen nehezen megfogható - területén megnyilvánulhat, a következőkben a Magyarország szomszéd államai közül a romániai kisebbségek és különösképpen az ott élő magyarok a többségiekhez viszonyított felsőfokú iskolai végzettségével foglalkozuak. A választást egyrészt az indokolja, hogy Magyarország szomszédjai közül itt él a legnagyobb létszámú magyar kisebbség és erre a területre vonatkozóan rendelkezünk nem csak a Népszámlálás idevágó adataival, hanem egy olyan reprezentatív felméréssorozatéval is, amelynek adatai - reményeink szerint - egyértelmű bizonyítékát adhatják annak, hogy van-e tetemes elmaradás a többség és a magyar kisebbség iskolázottsága terén általában és akár a Pásztor által kiemelten vizsgált korcsoportokban is. NÉPSZÁMLÁLÁSI- ÉS FELMÉRÉSADATOK A legátfogóbb és legmegbízhatóbb információkat valamely ország népességéről (a kisebbségekről és az iskolázottságról is) a 10 évente megismételt Népszámlálások alkalmával regisztrált adatokból kaphatjuk. Romániában a legutóbbi 2002-es cenzus alkalmával a legnagyobb létszámú magyar kisebbségen kívül, számos más őshonos és nem önkéntes nemzeti kisebbséget is regisztráltak. 50.000-nél nagyobb létszámú volt a roma,10 az ukrán és a német kisebbség, de a török, tatár, lipován, szlovák, szerb közösséghez is egyenként több mint 10.000-en tartoztak11. Az iskolai végzettségre vonatkozó adatokat a román Nemzeti Statisztikai Intézet a 10 évnél idősebb népességre vonatkozóan közölte. Közel 2.000.000 ember a 10 évnél idősebbek közül valamelyik kisebbséghez tartozónak vallotta magát, közülük 90.991-en rendelkeztek felsőfokú képzettséggel. A többségi nemzet 19,4 millió 10 évnél idősebb tagja közül 1,37 milliónak volt diplomája. Románia teljes népességének valamivel több, mint 7 százaléka rendelkezett felsőfokú képzettséggel; a többség esetén a felsőfokú képzettségűek aránya meghaladja a 7,3 százalékot, a kisebbségieknél nem éri el a 4,6 százalékot. A több mint 60 százaléknyi különbség önmagáért beszél. Árnyaltabb képet kapunk, ha a nagyobb létszámú nemzeti kisebbségeket külön vizsgáljuk. A 10 évnél idősebb népesség közül 1,3 millióan magyarnak, 408 ezren romának, 56 ezren németnek és 53 ezren ukránnak vallották magukat. A magyarok 4,9 százaléka, a cigányok 0,17 százaléka, a németek közel 10,6 százaléka, az ukránok 2,5 százaléka volt diplomás. A német kisebbséghez tartozók képzettsége lényegesen meghaladja a románokét, az ukránoké alig több mint egyharmada a románokénak. A felsőfokú végzettségűek aránya a legalacsonyabb a romáknál volt. A magyarok a kisebbségek átlagos szintjét valamivel meghaladják, de a többségi nemzet tagjaitól messze (50 százalékkal) elmarad körükben a felsőfokú képzettségűek aránya. 9 Romániában a kötelezően megválaszolandó kérdések között szerepelt a nemzetiségre vonatkozó kérdés. 10 A 0-4 éves korosztályban a roma népesség száma meghaladja a magyarokét. 11 A többi kisebbség (szlovének, bolgárok, örmények, stb.) közül is szinte mindegyik őshonos kisebbség Románia mai területén, kivéve például a mintegy 2.500 főt számláló kínai népességet. Szociológiai Szemle 2008/3.