MTA Tagajánlások, 1903

4 I. osztály. AZ I. OSZTÁLY A) ALOSZTÁLYÁBAN LEVELEZŐ TAGNAK. BALASSA JÓZSEF gymnasiumi tanárt újra bátorkodik levelező tagnak ajánlani Simonyi Zsigmondi rendes tag. Ez aján­lást az I. osztály már többször magáévá tette, de az Akadémia nem szentesítette meg. Az osztályt Balassa József ajánlására az indította, hogy már húsz év óta fáradhatatlan és sikeres tudományos működést fejt ki. A nyelvtudománynak egy egész nagyfontosságú ágát, az általános hangtant (phonetikát) ő honosította meg nálunk, s ő volt az első, ki a magyar nyelvjárástannal rendszeresen foglalkozott, neki köszönjük nyelvjárásaink első kielégítő jellemzését és osztályozását. Phonetikája s a nyelvjárásokról szóló munkája megírásával az Aka­démia bízta meg; történeti hangtanát pedig Lukács Krisztina-jutalom­­mal tüntette ki, s mind a három munka Akadémiánk kiadásában jelent meg. Azonkívül számos kisebb értekezést írt a M. Nyelvőrbe, a Nyelvtudományi Közleményekbe s más folyóiratokba. Ezek közül legbecsesebbek: a magyar nyelvjárások keletkezéséről szóló (az Ethnographiában), a szlavóniai nyelvjárásról s az ottani magyarság­ról (a Bp. Szemlében és a M. Nyelvőrben) és a gyermeknyelvről szóló (a Nyelvtud. Közleményekben). Legújabban a Mondolat s a Tövisek és virágok mintaszerű kiadását köszönjük neki. — Balassa József rég tagja az Akadémia Nyelvtudományi bizottságának, és kétségtelen, hogy szakértelmével és buzgalmával mint levelező tag is hasznos szolgálatokat tehet Akadémiánknak. Dr. ERÖDI BÉLA orientalistát levelező tagnak ajánlja Vám­­béry Ármin­t. tag. Dr. Erödi Bélát levelező tagnak ajánlom. „ 1867-től kezdve, mint egyetemi hallgató, tőlem tanulta a török és perzsa nyelvet s ezek gyakorlati elsajátítása végett 1868-ban Török­országba utazott, a honnan 1870-ben tért vissza s megint látogatta török és perzsa nyelvi előadásaimat s egyetemi tanulmányainak be­végzése után a török nyelvből mint fő- és a perzsa nyelvből mint melléktárgyból kiállott vizsgálat alapján summa cum laude fokozattal bölcsészettudorrá avattatott. Doctori dissertatiókép ismertette Fi­zuli török költőnek Leila és Medsnun czímű költői beszélyét. Az azer­­beidjani dialectusban írott költeménynek interpretatiója és bő forrásai szemelvényekkel való ellátása Erödinek a török nyelvben való alapos jártasságáról és műfordítói ügyességéről is tanúskodik. Erödi már Törökországban való tartózkodása alatt kezdett fordítani a török és perzsa költészetből s azóta a keleti költészetnek számos remekeit ültette át magyar nyelvre. Fordításai részint önállóan jelentek meg, de legtöbbet közöltek belőlük a magyar folyóiratok. Lefordította Osmer

Next