Településtudományi Közlemények 10. (1958)

Perényi Imre: Budapest fejlesztésének időszerű kérdéseiről

II. A városfejlesztés alapvető, mondhatnánk ki­induló kérdése a lakosság perspektivikus alaku­lása. A legújabb korban a városodási folyamat az egész világon rendkívül gyors ütemű volt. Anglia és Franciaország városi lakosságának arányszáma az összlakossághoz képest száz év alatt (1801-től 1901-ig) megkétszereződött. Ez a lakosszaporulat elsősorban a gyáripar megteremtése, gyors fejlő­dése következtében állt elő. A kapitalizmus fejlődésével a jobbágyi viszo­nyok felbomlottak. Ez többek között azzal járt, hogy igen sok önálló parasztgazdaság megszűnt, sőt, egész falvak számolódtak fel. Olyan fejlett kapitalista országban, mint pl. Anglia, a kapitaliz­mus fejlődése a paraszti gazdaságok majdnem tel­jes megszűnését eredményezte. A tőke birtokosai munkaerőfeleslegek fenntartására törekedtek, hogy állandó olcsó munkaerőhöz jussanak a nagy falusi gazdaságok és az ipar számára. A kapitalista álla­mokban a falu munkaképes lakosságának jelentős része, újból elvesztve a foglalkoztatás és kereset lehetőségét a faluban, a városokba tódult, s így szaporította­ a városi lakosság szegényebb rétegeit. A lakosságszám rohamos növekedése elsősorban a nagyvárosokban következett be. Míg 1800-ban Nyugat-Európában csupán 19 város lakossága ha­ladta meg a 100 000 főt, 1902-ben már 149 városé. Jelenleg számos olyan város van Európában, amelynek egymilliónál több lakosa van. Ilyenek: London, Párizs, Berlin, Moszkva, Leningrád, Bécs, Róma, Hamburg, Milánó, Madrid, Barcelona, Bu­karest. Ilyen Budapest is. Fővárosunk lakosságának növekedése sem ma­radt el az európai fővárosok mögött: 1840-től 1941-ig a lakosság száma 105 414-ről 1 164 963-ra emelkedett. Ez a szám a »kis« Budapestre vonat­kozott. Az 1949 januári népszámláláskor a főváros­nak 1 590 269 lakosa volt. Hogy most mennyi, azt Üllői út és Nagykörút keresztezé­sének rekonstrukciós terve. Terv­pályázat, első díj. Szerzők: Kis­marty-Lechner Gyula, Mező La­jos, Pongrácz Pál, helyet is létesítsünk. Ilyen esetben — véleményünk szerint — már most 20 főre egy garázs- illetve parkolóhelyet kell számítani.

Next