A Zene 22. (1940)

1941 / 5. szám - A Rádió zenei tervei

70 ,,A zene Garibaldija“ címmel Ha­raszti Emil emlékezik meg Verdi­ről, halálának 40-dik évfordulóján. Ugyanaznap a Bupesti Filharmoniku­sok hangversenyét közvetítjük Pécs­ről. Sőtér István 28-iki előadásának címe Brahms búcsúja. Az elő­adást lemezek tarkítják. 24 én Sza­bó Pál gordonkázik. 30-án Sírván Krisztics vezényli a Székesfővárosi Zenekart a magyar-jugoszláv mű­vészcsere keretében. 31-én Giuseppe Moretti énekel a Rádiózenekar hang­versenyén. Ád­ám Jenő ,,Skálától a szimfóniáig“ című zenei előadás­­sorozatának 2-dik részében a rit­musról beszél. Ugyanaznap este­­Cs. Szabó László és Laczkovics János dr. hangképsorozata képezi a főműsort. ..Éj királynője“ címmel. Február 1-én a ..Régi jó idők mu­zsikáját“ szólaltatja meg Csuka Béla, Rajtér­ Lajos, Montag Vilmos és Polgár Tibor. Bégh KÜLFÖLDI HÍREK ♦♦♦ »A német házi zene napja.« Mint minden évben, 1940-ben is megtar­tották Németországban a »német házi zene napjá -t, melynek célja a házi muzsikálásra való buzdítás. A no­vember 19-én lezajlott propaganda­nap sikere érdekében mind a hi­vatalos hatóságok, mind az iskolák és magánzenetanárok a legtevéke­nyebben közreműködtek. A muzsi­kálás középpontjában Schubert állt akinek zenéje a legszorosabb kapcso­latban van a népzenével. Ezzel kap­csolatban a­­Die Musik rámutat arra, hogy Németországban a házi muzsikálás nem olyan elterjedt szo­kás, mint volt régen és nem látják át eléggé annak jelentőségét. Váljon a zene ismét az emberek szívügyévé — írja a német folyóirat. Ugyanezt kívánjuk mi is a magyar családok­nak. De olyan zenét énekeljenek és játsszanak, amilyent a »Die Musik« ajánl, régi mesterek klasszikus mű­veit, két- és többszólamú énekeket, népdalfeldolgozásokat és ne könnyű zenét szaxofonon vagy tangóharmo­nikán. Verdi ünnepségek Olaszországban. A nagy olasz operaköltő halálának negyvenedik évfordulóját Olaszor­szágban széltében-hosszában megün­­neplik. Az ünneplések sorából ki­emelkedett a Mester operáinak cik­likus előadása a római királyi szín­házban. A megnyitó estet Serafin Tullio vezényelte. Strauss Richard, a 7­5 éves német zeneszerző átírta a Guntram című operáját, melyet 16 évvel ezelőtt mu­tattak be Weimarban a szerző ve­zénylésével. Az opera akkor ked­vezőtlen visszhangot keltett és Mün­chenben pedig ténylegesen megbu­kott. Az előző évben elhangzott rá­dió-előadás részére Strauss alapos húzásokat eszközölt a partitúrában, aminek jótékony hatása arra ösztö­kélte a zenekörtőt, hogy újabb hú­zásokkal tegye színpadszerűbbé a fia­talkori dalművét. Ebben a megkur­tított formájában mutatta be 16 év után ismét Weimar Strauss ,,Gun­­tram“-ját — de ezúttal nagy siker mellett. Veress-szimfónia bemutatója a to­kiói Rádióban. Megírtuk, hogy a ja­pán kormány a császári dinasztia fennállása 2600 éves fordulójának megünneplésére felkérte Európa ál­lamait, hogy egy-egy zenekari al­kotással emeljék a jubileum fé­nyét. Hazánkban a kultuszminisz­ter választása Veress Sándor szim­fóniájára esett. A kitűnő zene­szerzőnk művét november folya­mán mutatták be a tokiói Rádió­ban a francia, német és olasz al­kotásokkal együtt. Francia részről Ibert Jaques, németről Strauss Richard és olaszról Pizetti Ilde­­brande művei képviselték nemze­teik szerencsekívánatait. A »Csodafurulya« sikere Rómában. Veress Sándor Csodafurulya című táncjátékát az Eucharisztikus kong­resszus alatt mutatták be a Paulini Béla által rendezett Csupa játék ke- AZÉ­NE

Next