A Zene 25. (1943-1944)
1944 / 16. szám - Antos Kálmán: Szeged zenei élete 1943-44-ben
248___________________________________________A ZENE Zeneszerzői stílusában eleinte Kodály hatása alatt a népzene alapján állt. Később a szlovák, román és bulgár népzene tanulmányozása után stílusa főleg melódiai és ritmikai vonatkozásban megváltozott. Az exotikus zenével való foglalkozás után harmóniai, ritmikai és hangszerelési tekintetben újabb változáson esett át. Új stílusa az erősen modern harmóniák mellett egyre inkább teret nyer a polifónia és a heterofónia. (Gamelán zene.) Színes és érdekes a hangszerelése. Szereti a különleges hangszíneket és a különleges összeállítású együtteseket, még a legkomolyabb szimfonikus műveiben is megszólalnak például a jazz hangszerei (szaxofon, vibrafon, marimba) és különféle exotikus hangszerek, (woodblack, tomtom). Formai tekintetben szigorú aszkézisre törekszik. Zeneszerzői működésén kívül mint zenei író és karnagy is tevékenykedett. („A modern zene harmóniavilága“ c. könyve nyomás alatt. Többször vezényelt a budapesti és bécsi Rádióban s a Thomanerchor élén is állt. 1943 óta a Nemzetvédelmi Akadémia zenei előadója. Ebben a minőségben Kassán, Rozsnyón, Diósgyőrött, Szolnokon, Szabadkán, Salgótarjánban, Füleken és Dunakeszin a magyar népzenéről tartott előadásokat. Berlinben német nyelvű előadást tartott a magyar népzenéről és az új magyar zeneművészetről. Szeged zenei élete 1943—44-ben A világháború ötödik évében felettünk is mindjobban megnehezült az idők járása, mind sötétebb felhők tornyosultak hazánk egén. Annál nagyobb örömmel kell megállapítani, hogy a nehéz idők ellenére Szeged zenei élete az elmúlt évadban igen mozgalmas és eseményekben gazdag volt. Az elmúlt évben érkezett el a Szegedi Filharmonikus Egyesület 25. idényéhez. A jubileumi évadot kettős hangversenysorozat rendezésével ünnepelte meg a kitűnő testület. Hat nagyzenekari hangverseny közül hármat az egyesület karnagya, Fricsay Ferenc vezényelt, hármat pedig vendég: báró Lukács Miklós, Figedy Sándor, a szegedi Filharmónia alapító-karnagya és e sorok írója. A három kamarazenekari estet dr. Csillére Béla és Fricsay Ferenc vezényelték. A jubiláns évad egyik hangversenyét külön eseménnyé avatta Dohnányi Ernő közreműködése, aki Mozart Esz-dúr zongoraversenyét adta elő. A Brahms-hangversenyen bemutatott kettős versenyművet Zathureczky Ede és Kerpely Jenő adták elő. Böszörményi Nagy Béla, Martzy Johanna, Szervánszky Péter és Tibay Zoltán, a szegediek közül Erdélyi János, Lajos István (oboa), Soós Katalin és Török Mihály (klarinét) tették értékesebbé művészetükkel a filharmónia idei hangversenyeit. A műsorokon három magyar bemutatóval találkozunk: Kozáky István Bálintszvitje, Tóth Dénes »Ádám, hol vagy?« c. nyitánya és cikkíró Fekete Mária-szvitje a szegedi Filharmónia előadásában csendült fel először. Első ízben az évadban mutatkozott be a Szegedi Filharmonikus Zenekar Budapesten. Ez a bemutatkozás, bár nehéz időkben történt meg, teljes sikerrel járt és sok elismerést hozott zenekarnak és Fricsay karmesternek egyaránt. Ha a Bánky Róbert és T. Török