MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 07. ÉVFOLYAM (1958)

1958 / 2-3. sz. - ADATTÁR - SPRENGER MÁRIA: A Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának díszítése

culusa őrzött,­ mely a „Múzeumi díszlépcsőcsarnok átalakítása" címet viseli, s magában foglalja csaknem egy félszázadnak erre vonatkozó iratanyagát, fordított sorrendben. Az iratcsomó legutolsó irata (időrendben a legelső) a Magyar Királyi Helytartótanács iratborítéká­ban, a következő levél : „19. sz. Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében a magyar királyi helytartótanáccsal kegyesen tudatandó : ,.Az állam­minister az 1866 ik évi pénzügyi törvény által művészek javára engedélyezett 25.000 forint hovafordítása iránt javaslat­tételre hivatott bizottmány indítványa folytán. Lotz Károly és Ghan [1]a Mór pesti történetfestőket a pesti múzeum lépcsőcsarnok netán később leendő feldíszítésére szolgáló fresco képeknek öntalál­mány és kivitel szerint kissebb rajzokban való elkészítésével meg­bízni határozván, e czélból a nevezett festőknek egyenkint ezer­ötszáz [ !] (1500) forintot helyezett kilátásba, részükre öt öt­száz forintot már egyelőre is engedélyezvén. Miről ezen magy kir. hely­tartótanács oly megjegyzéssel tudósíttatik, miszerint a nevezett művészeket a nyert megbízás felől, valamint az iránt is értesítse, hogy a részükre utalványozott összegeket a bécsi műakadémia segély­pénztáránál az értesítvény és a szabályszerű bélyeggel ellátott nyugta előmutatása mellett fölvehetik. Kelt a birodalmi fővárosban, Bécsben Ausztriában januárius hó 8-án ezernyolcszázhatvanhetedik évben. Károlyi László, Hartha János Ő Csász. és apóst, kir Felsége legkegyelmesebb parancsára Mérey Sándor." A munka megindulásáról, a következő ügydarab tudósít bennünket : „Nagy méltóságú Báró és Miniszter Úrl" A volt magy. kir. Helytartótanácsnak 1867. évi Január 18-i 3291. sz. a. kelt 's Pest városához kibocsátott intézvénye hivatalossan jelentette, miszerint mi alólk­ottak a Nemzeti Múzeum lépcsőcsar­nokának feldíszítésére szolgálandó falfestményeknek öntalálmány és kivitel szerint kisebb rajzokban való elkészítésével a javaslat­tételre hivatott bizottmány indítványára az akkori állam­minis­térium által, megbízattunk , és ezen rajzok elkészítésére nekünk egyenként 1500 forint engedélyeztetett. Alólírottak ezen megbízatásnak azóta megfeleltek,­­s ez ere­deti rajzokat a képművészeti társulat helyiségében (Académia palota) kiállították ; azoknak fényképi kisebb másolatát pedig tisztelettel ide mellékelve, a rajzolatok felvilágosítására szolgáló leírással egyetemben Excellentiádnak alázatosan felterjesztetik, azon alázatos kérelemmel, hogy miután az efféle művészeti ügyeket amennyiben Magyarországra vonatkoznak, a birodalmi minis­teriumtól a magyar kir. Ministerium átvette, tiszeletdíjunk folyóvá tétele­­s utalványozása iránt intézkedni kegyeskedjék. — A fenn említett tisztelet­díj egy harmadát a megbízó oklevél engedélyezé­sének értelmében, már előlegesen felvetettük, és így még a maradé­kot vagy is egyenként 1000—1000 forintnyi összeget kérjük alá­zatossan részünkre utalványoztatni. Kik különben Excellenciád magas kegyeibe magunkat ajánlva, mély tisztelettel maradunk Excellenciádnak alázatos szolgái Kelt Pesten 1868. Than Mór april havában. Lötz Károly [A levelet — mint mindig ebben az ügyben Than Mór írta, s Lötz csak aláírta.] 1869-ben terjedelmes összefoglaló jelentést adnak be munkájukról és terveikről : „Jelentés: Alálkrottak azon megtiszteltetésben részesültek, hogy a M. Kir. Vallás és Közoktatásügyi Ministérium a Nemzeti Múzeum lépcső­házában az általuk benyújtott terv szerinti díszesítésével őket megbízni szándékozik, egyszersmind hogy ezen terv kivitele lehet­séges legyen, a fenn tisztelt Ministérium által megbízottak a leg­czélszerűbb mód ajánlása és előterjesztésére, mely által annak foganatosítása eszközölhető lenne. Ezek folytán az mellékelt táblás kimutatást van szerencsénk benyújtani, mely szerint mind a munka felosztása, mind pedig annak díjjazása, az állam által a művészi czélokra rendelt alapból olly formán történnék, hogy 4 év lefolyta alatt évenként csak mint­egy 3000 ft-ot kellene folyóvá tenni, és így a művészi czélokra rendelt alap más ilynemű czéljaitól el nem vonatnék. Ezen táblás kimutatás szerént az egész festészeti munka 18.500 ft-ot és pedig 1868-tól 1870-ik tavaszáig (két évet vonva össze) 7000.— 1870-ik tavasztól 1870-ik őszéig 3600 ft. — 1870-ik őszétől 1871 -ik tavaszig 3000 ft. 1871-ik őszétől 1872-ik tavaszáig ugyan azon év őszéig 1300 ft, akként fizetettnék ki, hogy minden fent­említett részlet fele az arra eső munka megkezdése előtt, a másik fele pedig ugyan annak bevégeztével volna fizetendő. Az ezen munka kiviteléhez illetőleg a festéshez szükséges állványok a ./../. alatt ide mellékelt költségvetés szerint összesen 580 ft-ba kerülnek ez ismét a fenn nevezett évekre megosztanék. Végre, hogy az egész mű egyöntetű és összhangzatos és befejezett legyen, épen oly szükséges lévén az építészeti részek díszítése, mint maga a festői munka, van szerencsénk a ./../../. alatt idecsatolt az építészetre vonatkozó ideiglenes költségvetést is benyújtani, mely a Museumi alapból volna fedezendő, mely öszvesen 10.393 ft. tenne ki, ez ismét több évi részletekre lenne felosztható.­ A mi ezen építészeti munkálatból a festést megelőznie kell, az a tető (Plafon) építészeti beosztása és keretekkeli díszítése, mely a mellékelt költségvetés szerént öszvesen 4048 ft-ot tesz ki, és pedig a szobrászati és stucco munka 3608, a szoba festési munka pedig 540 ft.­­ Ezen munkálat volna minél előbb foganatba veendő, eddig tudni illik, míg a festészek szénrajzaikon dolgoznak, miáltal lehetővé tétetnék 1870-ik tavaszán a festészet megkezdése. Össze­vonva a mondottakat látható miképp ezen tervezet szerént az összes festészi mű 4, illetőleg a múlt évet belevonva 5 éven át 18.500, az­az évenként mintegy 3000 ft. költségbe kerülne, mely két részletben volna a két művész közt kiszolgálandó a művészi czélokra szánt alapból melyhez még első évben a plafond építé­szeti költségei 4048 ft. a Museumi alapból beszámítva, ez aránylag csekély költséggel járulna.­­ A többi építészeti költségek valamint az ásványok az ./../. és ./../../. kimutatás után részént rész­letessen évekre beosztva, részént utólagossan a festés teljes bevé­geztével éveken át történhetnek. Igyekeztünk ezen terv szerint a lehető legjutányosabb módon hazánk viszonyaihoz képest egy oly czélt érni el, melyet Museumunk bevégzetlen mesztelen falai különben is igényelnek és olyan mű létesítését lehetővé tenni, mely külföldön mindenesetre 100.000 ft-ba kerülne, a mint a Berlini és Müncheni Museumok és a Bécsi Arsenal Museuma etc. etc. efféle díszítések példája tanúsítja. Bátor­kodunk egyszersmind biztosítani a kir. Ministeriumot hogy meg­feszített erővel és szorgalommal igyekezni fogunk a mondott terv szerint oly művet létrehozni, mely a mostani ilynemű monumetális művészet színvonalán álland. Végre kinyilatkoztathatjuk, hogy a benyújtott terv és költségvetés értelmében a NM. Ministeriummal szerződésre lépni is készek vagyunk. Kelt Pesten. Febr. hóban 1869. A NM Ministeriumnak ,. . .... alázatos szolgaji : Than Mór Lötz Károly" Mellékelve megmaradt az iratok mellett az egyik költségvetés, és a munkabeosztás táblázata [Than kézírása] 1868—1872 közti évekre, élekben és forintok­ban, mely részt végzi Than, melyiket Lötz. A minisz­térium ezt kiigazítja, mert a beosztást hibásn­ak találja, de az egész tervet és költségvetést jóváhagyja. Az elő­adó [Hegedűs C. Lajos] aggályosnak véli, hogy nincsenek rajzok mellékelve és javasolja, hogy a pontos falméreteket szakértőnek kellene végezni. A minisztérium megteszi ez irányban az intézkedéseket, 1869-ben vagyunk, s a munka megindul. A következő ügyiratokban találjuk Zofáhl Gusztáv építésznek a két festőhöz intézett levelét, melyből megtudjuk : szükséges, hogy a boltozatot tartó „nagy köldök gerenda födény (dippelboden) egészen felszedessék és helyébe egy vas hordányokba fektetett födény helyeztessék" — ugyanis a gerendák már rothadni kezdenek és elhelyezésük is helytelen, így a falfestés 207

Next