MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 34. ÉVFOLYAM (1985)
1985 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - SISA JÓZSEF: Gottfried Semper és Magyarország
TANULMÁNYOK GOTTFRIED SEMPER A 19. század középső harmadának művészeti teoretikusa és építésze, Gottfried Semper (1803—1879) a korszak szellemi életének vezető egyéniségei közé számított. Tevékenysége nemcsak átvitt, hanem földrajzi értelemben is széles teret ölelt föl: Drezdában, Londonban és Zürichben több mint három évtizeden keresztül profeszszorként működött, s mint gyakorló építész a historizmus egyik legjelentősebb mestere volt Európában. [1] Magyarországgal nem állt különösebben szoros kapcsolatban. Zürichben, ahol Semper 1855-től. 1871-ig élt és az itteni Polytechnikum igazgatói tisztségét töltötte be, voltak magyar tanítványai, ám saját tervei alapján emelt épület hazánkban nem hirdeti nevét. Magyarországra szánt, de meg nem valósult terve viszont van, s ez a nagyhörcsöki Zichy-kastély átalakításához készült 1870—71-ben. [2] Az egykor Fejér megyében, Kálóz község mellett található kastély építésének adatai jól ismertek. [3] Ybl Miklós korai műve, 1852— 55-ben épült gótizáló-romantikus stílusban. (A II. világháborúban vagy azt követően rommá lett.) Építtetője gróf Zichy Pál császári-királyi kamarás volt. [4] A főnemes 1854. július 15-én vette feleségül gróf Kornis Annát (1836—1901), akiről később úgy emlékeznek meg, hogy Erzsébet királyné udvarhölgye volt Bécsben. [5] Minden bizonnyal Kornis Anna után nevezték el az épületet Annavárnak, ilyen néven történő említésével 1858-ban találkozunk először. [6] A grófnő különösen szívén viselhette a kastély sorsát — talán már a kivitelezéskor beleszólt a dolgok alakulásába —, hiszen az elkészülést követően alig másfél évtizeddel újbóli kicsinosítását-átépítését fontolgatja, s mindent megtesz, hogy ehhez Gottfried Sempertől szerezzen terveket. A hatvanas évek második felében Bécsben, de már Pesten is láthatta az új divat, a neoreneszánsz térhódítását, és mint bécsi udvarhölgy tudomást szerezhetett 1869-ben arról, hogy Semper, a híres zürichi professzor elkészítette a Kaiserforum — a Neue Hofburgot és két múzeumépületet magában foglaló épületegyüttes — tervét.[7] Nem véletlen, hogy ebben az évben fordult hozzá ő is tervekért. Gróf Zichy Pálné Kornis Anna 1869 és 1874 között volt levelező viszonyban Gottfried Semperrel, illetve fiával, Manfred Semperrel. [8] Kapcsolatuk súlypontja az 1869—71-es évekre, az említett tervek megrendelésére és elkészítésére esik, amihez rendelkezésünkre áll a Zürichben megőrzött levelek nagy része. [9] A grófnő minden jel szerint ismeretlenül fordult Gottfried Semperhez; érthető, hogy a magyar főrangú hölgynek nem kis erőfeszítésébe került, míg kérése a profeszszornál meghallgatásra talált. 1869 decemberében kelt levelében tudatja Semperrel, hogy fel szerette volna őt keresni Zürichben, ám amikor ott járt, a professzor éppen nem tartózkodott a városban. A grófnő megírja, hogy még nem találkoztak személyesen, de már sokat hallott róla. Szó esik kastélytervekről, s a levélíró reméli, hogy Bécsben tudnak majd találkozni és nyilván azzal kapcsolatban megbeszélést tartani. Semper nem siet felvenni vele a kapcsolatot, de a grófnő mindenesetre másolatot készíttet a nagyhörcsöki kastély Ybl-féle tervlapjairól, hogy ezt elküldje az átalakítási tervek megrajzolásához. Eldror még abban is bízik, hogy a zürichi építész buta ÉS MAGYARORSZÁG zik a helyszínre az épület megtekintésére, vagy ha mást nem, Bécsben mindenképpen találkoznak. Hogy szavainak nagyobb súlyt adjon, nyilvánvaló túlzással azt írja, hogy ,,az építkezést szünetelteti", amíg Semper véleményt nem ad. A következő hónapokban a grófnő táviratokkal ostromolja a professzort egy bécsi találkozót kérve, majd 1870 tavaszán vagy kora nyarán elküldi neki az említett tervmásolatokat. Ez év júliusában tudatja, hogy megint Svájcba készül és szeretné őt Zürichben felkeresni. Minthogy mind ez ideig vagy egyáltalán semmlyen, vagy legalábbis érdemi válasz nem érkezett Gottfried Sempertől. Zichy grófnő kérésére a zürichi Mathilde Wesendonck, a Semper család ismerőse jár közben a professzornál. 1870. augusztus 29-i datálású levelében tudakozódik, remélheti-e Zichy grófnő, hogy kastélyának kiépítési terveit elkészíti. A magyar hölgy attól tart, hogy nincs kedve a ,,gótikus-mór" stáusú épülettel foglalkozni, de legalább azt szeretné tudni, túl költséges lenne-e valamennyi homlokzat reneszánsz stílusúvá történő átépítése. Még mindig abban bízik, hogy a zürichi professzor eljön és a helyszínen megtekinti az átalakítandó épületet. A levélíró — sürgetésnek szánt nyilvánvaló túlzással — azt is hozzáteszi, hogy a Zichy család szeretné megkezdeni az építkezést, mivel a kastély jelenlegi állapotában „lakhatatlan". Ha Semper nem tudna a szóban forgó épülettel foglalkozni, vagy akár csak a terveket megrajzolni, legalább egy rátermett építészt ajánljon. Ennyi kérlelésnek végül van foganatja, és Gottfried Semper elkészíti a nagyhörcsöki kastély átalakítási terveit. Ezeket Manfred Semper küldi el Zichy Pálnénak 1871 januárjában egy levél kíséretében — e másodrendű fontosságú ügyben a professzor a fiát bízta meg a további teendőkkel. A fiatal építész megjegyzi, hogy a tervrajzokról vannak másolatai, és ha a továbbiakban kérdés vagy probléma merül fel, elég a tervlapokon szereplő . A nagyhörcsöki kastély .