MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 41. ÉVFOLYAM (1992)

1992 / 1-4. sz. - KUTATÁS - LŐRINCZI ZSUZSANNA: Adalékok a pesti Csekonics-palota építéstörténetéhez

2. Pollack Ágoston: A Csekonics-palota teljes újjáépítésének terve, 1839. Földszint. Budapest, Fővárosi Levéltár A ceruzarajzok kétemeletes palotát ábrázolnak, ahol a hátsó Magyar utcai szárny az előző évi tervekkel egyező alaprajzi konfigurációt mutat. A kor igényei szerint megfogalmazott épület az érett klasszicizmus formajegyeit tükrözi. A korábbi, Hild János­féle palota Kecskeméti utcáról nyíló nyitott kocsiáthajtóját a terven zárt előcsarnok váltja fel, melyből tágas lépcső vezet az emeletre. A kocsiáthajtó az előcsarnokon át veze­tett az udvarba, s onnan a hátsó istállókba. Csak a későbbi (Kecskeméti utca 12., Magyar utca 33.) bővítéssel[i3] nyílt mód a Magyar utca felől külön kocsiáthajtó létesítésére. A 3. Pollack Ágoston: A Csekonics-palota teljes újjáépítésének terve, 1839. Hosszmetszet. Budapest, Fővárosi Levéltár korábbi, szabálytalan ötszögű udvar helyett egy kisebb szabályos téglalap alakút ábrázol a terv. Látható a törekvés, hogy az udvar alakja legyen minél szabályosabb, s a kapualj a szimmetriatengelyben vezessen be az udvarba, még an­nak árán is, hogy az egyik oldalszárny traktusszélessége így változó lett. Arra nézve, hogy a terven látható épület, nem csak elképzelés maradt, hanem valóban megépült, bizonyíték­ként szolgálnak a későbbi, a már meglévő palota átalakítási tervei.[12] [16] A kétemeletes palota tervéből azonban va­lószínűleg csak egyemeletes épület valósult meg és egyeme­letes maradt egészen a Meinig Artúr-féle emeletráépítésig. [13] Fennmaradt még ebből az időből az 1838-as tervekhez kapcsolódó, a hátsó épületszárny helyreállításához készült metszet és homlokzatrajz is.[14] A datálatlan tervlapon látható nézet a Magyar utcai homlokzatot ábrázolja, a met­szetet pedig a cselédudvaron keresztül vették fel. A tervla­pot valószínűleg elvágták, mert a metszet jobb oldala hi­ányzik. A rajzon Pollack Ágoston szignója mellett a Hein­rich Koch Architekt aláírás is szerepel. Sisa József cikkében így vélekedik: „Pollack Ágoston minden bizonnyal csak a kivitelezést vezette és a beadványi terveket, mint céhes mesterjoggal rendelkező építőmester aláírta", „s Heinrich 4. Ybl Miklós: A Csekonics-palota bútorozási és átalakítási terve, 1864—65 körül. Földszint. Budapest, Fővárosi Levéltár, Ybl­hagyaték 101

Next

/
Thumbnails
Contents