MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 41. ÉVFOLYAM (1992)

1992 / 1-4. sz. - KUTATÁS - LŐRINCZI ZSUZSANNA: Adalékok a pesti Csekonics-palota építéstörténetéhez

7 Sisa i. m. 314: „Mindössze az udvaron, a Magyar utcai szárnyhoz a Kálvin tér felé eső oldalon csatlakozó szárny egészen rövid fennmaradt szakasza — egyemeletes épületrész a felső szin­ten nagy kőkeretes ablakokkal — emlékeztet a Hild-féle palotára." „Az egész palota átépítésének ötlete felmerül, de végül nyilván felesleges pénzkiadásnak ítélték és nem valósították meg." 8 Sisa i. m. jegyzeteiben (7-es) BFL.XV. 331/218, (9-es) BFL.XV. 331/218 és (10-es) BTM. Kiscelli Múzeum, tervgyűjte­mény, 14.074 leltári számú tervek. 9 BFL.IV. 1207/b. Szépítő Bizottmány 8270 (11 db tervrajz). 10 BFL.IV. 1207/b, Szépítő Bizottmány 8179. 11 BTM Kiscelli Múzeum, tervgyűjtemény, a 14.074 leltári számú jelzet­­szerzés, Fővárosi Levéltár 34.141/925 — a Kecske­méti utcai homlokzat 12 Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda, Tervtár, 24150 hrsz. szá­mon nyilvántartott 325980/1941—III. számon kiadott építési en­gedély. 13 BFL.IV. 1407/b, 13156 III./1893. 545 III./1893. 33532 III./1894. Sajnos az iratok mellékletei (14 db tervlap és 6 db tervlap) kikerültek az iratanyagból, s nyomuk veszett. A Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda nyilvántartásában nem szerepelnek (Ld. a 12. jegyzetet). Az iratokból arra következtethetünk, hogy ekkor a meglévő egyemeletes épületre második emeletet építettek. Az en­gedélyt 1894. július 16-án megadták. A munkálatok azonban már korábban elkezdődtek, 1894 augusztusában már be is fejeződtek. 14 BFL. Korábban XV. 331. Tervgyűjtemény 218, most BFL XV. 331. Ybl. 103. 15 Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest 1956. 16 Korábban BFL.XV. 331. Ybl A.15/A2. 1. emeleti bútoro­zási rajz. A tervlap alján Ybl szignója látható. Ybl Miklós építész kiállításán (Hild—Ybl Alapítvány, 1991 decemberétől — 1992 áprilisáig mint azonosítatlan pesti palota 1. emeleti bútorozási terve szerepelt. Továbbá BFL.XV. 331. Ybl — jelzet nélküli tervek, új jelzet az azonosítás után: BFL.XV. 331. Ybl 103. Cseko­nics. Ezen a jelzeten korábban egy posztamensen álló váza nézet­rajza szerepelt (1 db tervlap, ld. Ybl kiállítási katalógus). Az építkezésről beadványi tervek után eredménytelenül kutattam az 1864—66-os évkörben. 17 BF.XV. 331/28 Ybl iratok, Csekonics-palota (költségvetés és függőfolyosó-terv). 18 Ybl Ervin i. m. 19 Ybl Miklós ismert alkotásainak sora még nem mondható teljesnek, sok azonosítatlan terve vár még feldolgozásra. A most ismertetett öntöttvas szerkezet tervrajza is összehajtogatva az irat­anyag mellett feküdt ismeretlenül. Ld. a 17. sz. jegyzetet. Teljes bizonysággal nem tudjuk, hogy valóban ennek a lakóépületnek udvarán alkalmazta-e először Ybl az öntöttvas szerkezetet, de az eddig ismert ilyen épületek (paloták) mind később épültek: De­genfeld-ház, Bródy Sándor utca 14. sz. (1872—74) és Bókay-ház, Múzeum utca 9. sz. (1870). 103

Next