MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 45. ÉVFOLYAM (1996)

1996 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - FODOR ZITA: Képzőművészet és mozgásművészet kapcsolata : Palasovszky Ödön: A L1-lényegretörő Színház

magával hozta A zöld szamár című festményét (7. kép). Palasovszkyék e képről nevezik el színházukat. 1925-ben az Andrássy úti Mentor könyvesbolt kiállítást rendezett a nemrég hazatért Bortnyik műveiből.[65] A zöld szamár mellett itt mutatja be három darab, az Eiffel-torony nász­népe című Cocteau-egyfelvonásoshoz készült tervét is. Ez azt bizonyítja, hogy hazatérése után igen gyorsan kap­csolatba került Hevesyékkel. A színpadkép a MA-tól való elszakadása utáni periódusának állomásait jelzi, ezeknek mintegy szintézisét képezi. Bortnyik figurái­­kezdve az 1921-ben készült Lámpagyújtogatóval, mely még csak véletlenszerűen mozog mechanikusan - egyre inkább elgépiesedett figuraként tűnnek fel egy színpad­szerű térben.[66] Az új térérzet megjenése a Bauhaus hatásának köszönhető. (Bortnyik Sándor útja a Zöld Szamár Színházig és szere­pe) Bortnyik Kassáktól való elválását követően - rövid közjátékkal, melyet az Egység című lapban készült natu­ralista rajzok és A. Blok: A tizenkettő című eposzának illusztrációi jelentenek - 1922-ben Weimarba megy. Köz­ben többször jár Berlinben, ahol a Sturm Galériában állít ki ugyanebben az évben. Érdekes módon azonban a berlini Dada semmilyen hatással sincs rá. Weimarban nem lép be a Bauhausba, azzal a magyarokon keresztül érintkezik.[67] Elsőként Theo van Doesburg gyakorol rá nagy hatást, akitől egy szignált képet is kap.[68] Pedig El Liszickijjel még Berlinben beszélt arról, hogy számára az absztrakt festészet már nem kielégítő. Weimari műveire kezdetben egy bizonyos „hasznos" geometrikus abszt­rakció szándéka jellemző: képein térben ábrázolt sík­idomok tűnnek fel. Ezt megvalósítandó egyik első mun­kája az 1923-ban készült Csendélet lámpával című fest­mény, melyen már testek és síkok viszonyát kutatja (8. kép). A képen ábrázolt lámpa ugyanakkor a Neue Sachlichkeit - Új Tárgyiasság - hatására is visszavezethe­tő.[69] Ebben az évben születik első tisztán síkbeli ele­meket felhasználó konstrukciója, a Kompozíció térben is, mely színpadszerűen fogja magába foglalni sok ezután készülő figurális koncepcióját. A lebegő formák, a tiszta téri viszonyokat létrehozó hasábok, melyek egyszers­mind épületrészek is, emlékeztetnek El Liszickij Prounjaira is.­­Később A Proun emlékére címmel jelenik meg az Új Föld 1927 márciusi számának fedőlapján Az új Ádám című festménye (9. kép), bizonyítandó, hogy ke­véssel később ezen a periódusán is átlépett. Az 1924 elején készült Forbát Alfréd építészt és feleségét meg­örökítő portré szintén az Új Tárgyiasság jegyeit hordoz­za. A képről azonban az az egyre sürgetőbb szándék is leolvasható, mely a „látszatarchitektúra" helyett mind­inkább egy valós térben történő építkezés felé fordul. A Bauhaus környezetének hatása bizonyára több szem­pontból érvényesült tehát ezeken a munkáin. Visszaemlékezései szerint Oskar Schlemmert értékelte leginkább a Bauhaus mesterei közül, őt tartja a legkonst­ruktívabb embernek humanista értelemben. Színházi próbálkozásait, kosztümjeit érdekesnek ítélte, de nincsen kellő belső tartalmuk, ezért maradtak szerinte követő híján, így csak meddő artisztikumnak tekinti őket.[70] Látható tehát, hogy pályáján újabb törés következik be, melynek kompenzálásaképpen ismét a szatíra eszközé­hez folyamodik, hogy ezzel ne csak előző példaképeit, de korábbi önmagát is parodizálja. Ekkor születnek A zöld szamár, Az új Ádám, Weimari Vénusz és Apolló című képei. De léteznek a tér és a figura viszonyát ábrázoló képeinek szatirikus és nélküli változatai is, például az 1926-ban készült Tér és forma című kép vagy az 1925 körüli Ember és tér és szimmetria című mű.[71] Ezek a képek együttesen mutatják­ Oskar Schlemmer műveinek és az olasz meta- 8. Bortnyik Sándor: Csendélet lámpával, 1923. Olaj, karton, 54,5 x 45 cm. Német magángyűjteményben (Reprodukció) 9. Bortnyik Sándor: Az új Ádám, 1924. Olaj, vászon, 48 x 38 cm. Magyar Nemzeti Galéria,­­tsz. 64.85 .

Next