Magánalkalmazottak Lapja, 1948 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1948-02-01 / 1. szám

2 MAGÁN ALKALMAZOTTAK LAPJAIMS február hó rntik rúnát. fa mem kielégítő «ced­­■laf, mert ilyen szaktudással rendel­­­ni kortársakban rendkívül nagy a hiány. Mottl Indítjuk meg a vidéki kar­társak számára hites könyvvizsgálói tanfolyamainkat, valamint az ipari és karónk­od­elmi számlarendet ismertető tanfolyamot. A szakmai továbbképzéssel párhuza­­mb­an folyt a szakszervezeti oktatás, amely a szakszervezeti mozgalom szá­mára képzett ki 362 olyan kartársat, akiket előadóként, üzemi bizottságok­ban, bizalmi testületekben jól felhasz­nálhattunk -Budapesten öt egyhónapos szakszervezeti iskolát tartottunk, vidé­ken nyolcat. Minden pesten új szakszervezeti hónapban Buda­iskolát indí­tunk 50, vidéken 2 háromhetes iskolát 25—25 hallgatóval. Budapesten 25 ta­­nulócsoportban folyik az oktatás a különböző vállalatoknál. Szaklapunk 50000 példányban je­­­­lenik meg budapesti és vidéki kiadásban. Ez a példányszám nem elegendő tagsá­gunk számára, úgyszintén szükséges volna kéthetenkénti megjelenés, de ezt a­ papírhiány akadályozza. A óriási szakképzettséginek, az oktatásnak jelentősége van a tisztviselők életszínvonalának emelésében, mert tapasztalatok szerint jól képzett munka­­­erőket munkaközvetítő osztályunk el tud helyezni, másrészt a szakképzettség döntően befolyásolja tődésbe való besorolást a kollektív szer­is. A három­éves terv megvalósítása érdekében szakszervezetünk tevékenységének első vonalába kell állítani az oktatás kérdé­sét. Szociális gondoskodás Szociálpolitikai tevékenységünkben budapesti kartársainknál a H­VB- ra, a vidékieknél az OTI ra támaszkodhatunk elsősorban. Mindkét intézménynek be­tegségi és szolgáltatási ágazata nagyon­­zép fejlődést mutat és sok vonatkozás­ban már el is értük a háború előtti színvonalat. Ennek a kérdésnek vizsgá­latánál azonban tekintetbe kell ven­nünk, hogy az intézményes szociál­politika körébe éppen a nincstelen pa­rasztság tömegeit kapcsolta be a ma­gyar demokrácia és ezt természetsze­rűleg a dolgozók más rétegeinek áldo­zatkészségét is követeli. Szociálpolitikai osztályunk tevé­kenysége elsősorban a kis- és közép­­vállalatok dolgozóira kell, hogy ki­terjedjen, mert itt a szociális juttatás korántsem olyas mértt­ég, mint a nagyobb vál­lalatnál. Ezt szolgálja a békásmegyeri strandunk, valamint a nyári üdülésünk megteremtésére vonatkozó munkánk. Főképpen kisebb fizetésű kartácsaink beszerzési lehetőségeinek könnyítésére 1000 pár gyermekcipőt osztottunk ki 19­0 forintos egységáron és jelenleg 6200 méter textilárut osztunk ki jegyes áron­ A hat vidéki kerületi titkárságunk­nak 6—5 ill. 0—1 vándor babakelengyét bocsátottunk ingyenesen rendelkezésre. Ezenkívül szociálpolitikai osztályunk termé­szetesen minden MABI és munka­védelmi ügyben a kartársak rendel­­kezésére áll. 12.180 hallgató Budapesten szervezési osztályunk ha­táskörébe kb. 1600 vállalatra és intéz­ményre terjed ki. 800 körül mozog az üzemi bizottságok száma és 1200 szak­­szervezeti összekötő működik. Vidéken 124 helyi csoportunk van. Januárban Budapesten 256 szakszer­vezeti napot tartottunk, amelyen 12,180 hallgató vett részt. Ezenkívül ugyan­csak vállalatonként kb. ugyanilyen számban tartottunk üzemi értekezlete­­ket. Vidéken 31 központi előadóval és 70 helyi előadóval tartottunk gyűlése­ket. 12 nagyvállalatnál és 28 kisüzemben van SzIT csoportunk, amelyben 1000 ifjú dolgozó tevékenykedik. 13 vidéki SzIT csoportunk működik. 50 nagyvállalatnál nőbizottság. 332 ki­sebb vállalatnál nőbizalmi fejt ki szak­szervezeti tevékenységet. Könyvtárunk, mely 3000 kötettel indult, jelenleg 12.000 kötetet számlál és a 280 olvasó 1025-re nőtt. Míg az 1946. év folyamán az eladott tagsági bélyegeknek a száma 516.703 db volt, 1947 ben 749-299 db, vagyis az emelkedés mintegy 68 százalékos. Ennek megfelelően budapesti tag­jaink számát 48.030-ra, míg a vidé­kieket 23­ 000-re tehetjük. Nincsen helyünk, hogy kitérjünk részletesebben azokra az adatokra, me­lyet Köves András főtitkár kartárs az állásközvetítő, az ifjúsági, nőmozgalmi munkára vonatkozólag ismertetett és ■ amelyek, mind a fejlődést mutatják. Ezekkel a kérdésekkel lapunk más he­lyén részletesen foglalkozunk. Nem hallgathatjuk el azokat a hibákat sem, amelyek szakszervezetünk munkájában tapaszt­alhat­ók. Ezek legnagyobb része szervezési gyengeség s meg­oldásukra állandó erőfeszítéseket teszünk. A hibák legnagyobb részének forrá­sát helyiség nehézségeinkben kell keresnünk. Egész jövőbeli tevék­enységünk, tagságunk érdekeinek fokozottabb szolgálata, feladataink első sorába új szék­­házunk építését helyezi. Székházakciónkk­al, valamint helyes tartalékolásainkon keresztül, szék­házunk felépítésére szükséges anyagi alapnak jelentős részével rendelkezünk már. A gyenge pontokat szakszervezetünk munkájában ki fogjuk küszöbölni, hogy méltóképpen képviselhessük tagságunk érdekeit is szolgálhassuk a demo­­­­­kratikus Magyarország nagy munkáját. A munkaközvetítő osztály jelentése A munkaközvetítő osztályon nyil­­vántartott munkanélküliek száma október végén 7400, november végén 7584 és december 31-én 6091 volt fő. Az utóbbi létszámból 2763 a nő, vagyis a nyilvántartottak 45.4%-a, míg 3328 a férfi, vagyis 54.6%. A mun­kanélküliek számában való jelentő­sebb csökkenés annak tudható be­­hogy megállapításunk szerint az előjegyzett munkanélküliek jelenté­keny része huzamosabb idő óta nem jelentkezik munkaközvetítői osztá­lyunkon, amiből arra kell következ­tetnünk, hogy elhelyezkedési szán­déka tárgytalanná vált. Ebből az okból az ilyeneket hónanról-hónap­­ra fokozatosan töröljük az állo­mányból. Az ügyfélforgalom az osztályon október folyamán 13.596 novem­berben 12.533, decemberben 13.845, tehát az utol­ó negyedév átlagá­ban 13.328, vagyis munkanapon­ként 476 személy. Ez a hatalmas napi forgalom és helyiségeink szűkreszabottsága­­ az oka annak, hogy a munkaközvetítő­­osztályon a délelőtti órákban sajná­latosan nagy a torlódás, ami a j ügyek gyors lebonyolításának is akadálya. Ezen a helyzeten próbá­lunk adminisztratív intézkedések­kel segíteni, de lényeges javulást csak új székházunk fog jelenteni A forgalom mértékére jellemző adatok, hogy október folyamán 2106, novemberben 1963 és decemberben 1371, tehát az utolsó negyedév fo­lyamán 5440 új jelentkező vétette magát nyilvántartásba az osztályon. Októberben 945, novemberben 819, decemberben 704 eredményes közvetítés volt, tehát az utolsó negyedévben 2477 munkaerőt közvetítettünk ki. Szakszervezeti napok! Február 9-14-ig. minden nagyobb üzembe és vállal­atnál. Előadókat küldünk. Ax file-k a szakszervezeti napot .Upw kéautsék cfó. Amit mindenkinek tudni kell XIV. Felmond­ás, végkielé­­gítés -157301947 tanságot­ keltett kartácsaink között a Magyar Közlönyben január 11-én megjelent 15.730—1947. ez. Korm. rendelet. E ren­­­delet kimondja, hogy az ipari vagy kereskedelmi vállalatokkal­ ■ szem­ben, ideértve a pénzintézeteket is, szolgálati viszonyból kifo­gólag hat hónapnál hosszabb időre felmondási járandósá­got, továbbá négyhavi illetményt meg­haladó összegű végkielégítést az 1950. évi július hó 81. napjáig bírói úton nem lehet érvényesíteni. A rendelet 1948 január 11-én lépett életbe, rendel­kezéseit alkalmazni kell a végkielégítés megállapítása iránt már fo­gamatlan lévő perekben is. Olyan jogerős bírói ítélet, vagy köte­­lezettség alapján, amely a jelen ren­deletben megállapított mértéknél ma­gasabb összegű végkielégítésben ma­rasztal, 1950 július 81-ig csak a jelen rendeletben megszabott mértékig van helye végrehajtásnak. A tilalom nem vonatkozik egyesületek, ipar­testületek, közjegyzők, ügyvédek stb. alkalmazottaira, akiket végkielégítési igényük teljes egészében már most megillet. A kartársainkra kétségtelenül hátrá­nyos rendeletet az illetékesek interven­ciónkra azzal indokolták, hogy az or­szág újjáépítésével és főleg a három­éves gazdasági terv sikerével kapcsola­tos gazdasági érdekek mindenek előtt állanak és ezekért bizonyos áldozatokat kell hoznunk nekünk magánal­kalma­­zottaknak ia. Illetékes helyről nyert értesülésünk alapján a rendelet nem vonja el a vég­­kielégítési igény érvényesítésének lehetőségét 1950 július S1.e után, csupán annak bírói úton való érvénye­sítése nem lehetséges 1950 július 31-ig. Legmagasabb dóság —140« 1járan- Kihatásé­­­ bar rend-10/1947 kívül ér­dekias rendelet jelent meg a Magyar Közlöny 1947 december 31-i számában. A 14.060—1947. számú kormányrendelet foglalkozik a közszolgálati a­lkalm­azot­­tak hivatalos minőségéből származó járandóság legmagasabb összegeinek megállapításával. A rendelet hatálya alá tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy rendszeres, vagy námrendszeres állásra vannak-e kinevezve, de rend­szeres (szerződéses stb.) alkalmazásban állnak: az állami, vármegyei, városi, községi, ato­mvasúti, postai, állami vas, «réh és gépgyári, állami kő­szén- és ércbányászati tisztviselők és egyéb alkalmazottak és általá­ban az állam és önkormányzati testületek intézeteinek, közintéz­­ményeinek, közműveknek és üze­meinek tisztviselői he egyéb alkalmazottai, valamint a közalapot és közalapítványok, a Fővá­rosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Társadalombiztosító Intézet, a Magán­­alkalmazottak Biztosító Intézete, végül a vármegyei alapok alkalmazottai. A közszolgálati alkalmazottak ebből a minőségből származó járandóságai az illetménytöbblet­­adó levonása után nem haladhat­­ják meg a havi 3000 forintot. Az ezt meghaladó részt annak a tár­cának bevételi számlájára kell befi­zetni, amely tárca létszámába az al­kalmazott tartozik. A járandóságok összegének megállapításánál figyelembe kell venni a fizetést, a lakbérsegélyt, valamint az ezen felül netán más eí­ven élvezett összes rendszeres illet­ményt. Ezekhez hozzá kell adni azt az összeget, amelyet a közszolgálati al­kalmazott hivatali állásából folyóan akár saját hatóságától, (intézményétől), akár más hatóságtól akár pedig olyan üzemtől (vállalattól, intézménytől, stb.) élvez, amelynél az államnak közvetlen tőkeérdekeltsége van, vagy amely ál­lami felügyelet alatt áll. Figyelembe veendő a személyi, működési, vagy bár­milyen más elnevezésű pótlék.­­ pótdíj, kárpótdíj, tiszteletdíj, munkadíj, mun­kaátalány, vagy más pótrészesedés je­lenléti díj, ülésdíj, tant­em vagy juta­lom címén felvett összeg, valamint a természetbeni juttatásoknak a ható­sági ár alapulvétele mellett kiszámí­tott ellenértéké ia. A rendelet rendel­ hetik a ki­vétakJért . Nem érvényesíthető vetélések — 15560 1947 szám* Korm. rendelet amely ugyancsak az 1947. december 31-iki hivatalos lapban jelent meg, kimondja, hogy a szénbá­nyászat államosításáról szóló 1940:XIH­ törvénycikk alapján állami tulajdonba vett üzemek volt tulajdonosaival szem­ben mindaddig, amíg a törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint a kártala­nítást — beleértve a hitelezőket is — a törvényhozás nem szabályozza, bírói úton nem lehet érvényesíteni olyan kö­vetelést, amely bármely ■ magánjogi jogi címen az állami tulajdonba vett üzem­mel, illetőleg annak üzletvitelével kap­csolatban az 1946. évi január hó 1. napja előtt keletkezett, továbbá az ál­lami tulajdonba vett üzemek üzletvi­telének céljára az 1946 január 1. napja előtt keletkezett szolgálati viszonyból származik. Az utóbbi rendelkezést megfelelően al­kalmazni kell az állami kezelésben lévő üzemek tulajdonosaival (birtokosaival) ellem­­ben fennálló követelések érvénye­sítésére is. A folyamatban lévő ebbeli pereket hivatalból fel kell függeszteni, ezen esetleg megítélt követelésekre vég­rehajtás nem vezethető, a folyamatban lévő végrehajtás nm folytatható. Nyugdíjmeg­ítéle-" A **•" sek - 15720/1947 "kbL löny január 4-iki számában megjelent 15.720/1947. számú Korm. rendelet intéz­kedik a Szovjetunió részére átadott magyarországi német vagyonnal kap­csolatos igényekről. Olyan kereskedelmi társasággal szemben, melynél a va­­gyonbetéteknek, illetőleg törzstőkének legalább a fele a Szovjetunió részére átadatott, az 1915. január 20. napja előtt keletkezett követelést érvényesí­teni nem lehet. Ugyanez áll a Szovjet­unió részére magyarországi német va­gyonként átadott egyéni cég alakjában működő vállalattal szemben. Ezek a rendelkezések azonban nem gátolják a nyugdíjigény érvényesíí­tését, valamint az olyan munka­vállalók szolgálati viszonyából származó igények érvényesítését, akik a vállalati vagyon átadásáról fel­vett jegyzőkönyv keltének napján a társaság alkalmazásában állottak. Szakszervezetünk részéről e kérdés­­ben hosszú idő óta folytatott fáradozá­sok e rendelettel eredménnyel jártak és nagyszámú érdekelt nyugdíjasaink igénye ezzel intézményes rendezést nyert. Szolgálati viszony foly­ó TM*-1 ionossá- a — 80649/1947 m. e.­ számú rendelet 4. §-ának 3. bekezdésé­ben foglalt az a rendelkezés, hogy üz­letutódlás esetén az üzletelőd és az üz­letátvevő szolgálatában eltöltött jog­viszonyt egybe kell számítani, megis­métlése a,­ 19101920 M. E. számú ren­delet alapján kifejlődött állandó bírói gyakorlatban kialakult szokásjogi sza­bálynak és így annak értelmezésénél a vonatkozó bírói gyakorlatot aggály nélkül figyelembe lehet venni. A kiírta 970. számú elvi határozata is kiter­jesztően értelmezte az ismertetett sza­bályt. Eszerint a szolgálati viszony folytonossá­­gát a kereskedelmi társaságok egyesülése esetén is megállapította. Egyesbírói gyakorlati alakult ki abban a kérdésben is, hogy a szolgálati vi­szony folytonosságát ne­m érinti az örö­kösödés jogcímén történő üzletátvétel sem. Ezt éles határozottsággal állapítja meg a Kúria C. N­. 943/1933. számú határozata, mely szerint az üzemben megszakítás nélkül továbbszolgáló tisztviselő szolgálati ideje a felmondási illetmény és végkielégítés kiszámítása szem­pontjából az üzlet tulajdonában­­ beállott változás dacára is egységesnek és folytatólagos­nak tekintendő. Az iparügyi miniszter 80.649/1947. Ip. M. számú leiratával pedig a 3000— 1938. Ip. M. rendelet 30. §-ának 3-ik be­kezdésére utalással kimondotta, hogy az üzlet, vállalat tulajdonában vagy vezetésében bekövetkezett változás­i szolgálat folytonosságát nem érinti még abban az esetben sem, ha a mun­kavállalót új szerződéssel­ alkalmazzák tovább. Baján Gyula

Next