Magánalkalmazottak Lapja, 1948 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1948-02-01 / 1. szám
2 MAGÁN ALKALMAZOTTAK LAPJAIMS február hó rntik rúnát. fa mem kielégítő «ced■laf, mert ilyen szaktudással rendelni kortársakban rendkívül nagy a hiány. Mottl Indítjuk meg a vidéki kartársak számára hites könyvvizsgálói tanfolyamainkat, valamint az ipari és karónkodelmi számlarendet ismertető tanfolyamot. A szakmai továbbképzéssel párhuzamban folyt a szakszervezeti oktatás, amely a szakszervezeti mozgalom számára képzett ki 362 olyan kartársat, akiket előadóként, üzemi bizottságokban, bizalmi testületekben jól felhasználhattunk -Budapesten öt egyhónapos szakszervezeti iskolát tartottunk, vidéken nyolcat. Minden pesten új szakszervezeti hónapban Budaiskolát indítunk 50, vidéken 2 háromhetes iskolát 25—25 hallgatóval. Budapesten 25 tanulócsoportban folyik az oktatás a különböző vállalatoknál. Szaklapunk 50000 példányban jelenik meg budapesti és vidéki kiadásban. Ez a példányszám nem elegendő tagságunk számára, úgyszintén szükséges volna kéthetenkénti megjelenés, de ezt a papírhiány akadályozza. A óriási szakképzettséginek, az oktatásnak jelentősége van a tisztviselők életszínvonalának emelésében, mert tapasztalatok szerint jól képzett munkaerőket munkaközvetítő osztályunk el tud helyezni, másrészt a szakképzettség döntően befolyásolja tődésbe való besorolást a kollektív szeris. A hároméves terv megvalósítása érdekében szakszervezetünk tevékenységének első vonalába kell állítani az oktatás kérdését. Szociális gondoskodás Szociálpolitikai tevékenységünkben budapesti kartársainknál a HVB- ra, a vidékieknél az OTI ra támaszkodhatunk elsősorban. Mindkét intézménynek betegségi és szolgáltatási ágazata nagyonzép fejlődést mutat és sok vonatkozásban már el is értük a háború előtti színvonalat. Ennek a kérdésnek vizsgálatánál azonban tekintetbe kell vennünk, hogy az intézményes szociálpolitika körébe éppen a nincstelen parasztság tömegeit kapcsolta be a magyar demokrácia és ezt természetszerűleg a dolgozók más rétegeinek áldozatkészségét is követeli. Szociálpolitikai osztályunk tevékenysége elsősorban a kis- és középvállalatok dolgozóira kell, hogy kiterjedjen, mert itt a szociális juttatás korántsem olyas mérttég, mint a nagyobb vállalatnál. Ezt szolgálja a békásmegyeri strandunk, valamint a nyári üdülésünk megteremtésére vonatkozó munkánk. Főképpen kisebb fizetésű kartácsaink beszerzési lehetőségeinek könnyítésére 1000 pár gyermekcipőt osztottunk ki 190 forintos egységáron és jelenleg 6200 méter textilárut osztunk ki jegyes áron A hat vidéki kerületi titkárságunknak 6—5 ill. 0—1 vándor babakelengyét bocsátottunk ingyenesen rendelkezésre. Ezenkívül szociálpolitikai osztályunk természetesen minden MABI és munkavédelmi ügyben a kartársak rendelkezésére áll. 12.180 hallgató Budapesten szervezési osztályunk hatáskörébe kb. 1600 vállalatra és intézményre terjed ki. 800 körül mozog az üzemi bizottságok száma és 1200 szakszervezeti összekötő működik. Vidéken 124 helyi csoportunk van. Januárban Budapesten 256 szakszervezeti napot tartottunk, amelyen 12,180 hallgató vett részt. Ezenkívül ugyancsak vállalatonként kb. ugyanilyen számban tartottunk üzemi értekezleteket. Vidéken 31 központi előadóval és 70 helyi előadóval tartottunk gyűléseket. 12 nagyvállalatnál és 28 kisüzemben van SzIT csoportunk, amelyben 1000 ifjú dolgozó tevékenykedik. 13 vidéki SzIT csoportunk működik. 50 nagyvállalatnál nőbizottság. 332 kisebb vállalatnál nőbizalmi fejt ki szakszervezeti tevékenységet. Könyvtárunk, mely 3000 kötettel indult, jelenleg 12.000 kötetet számlál és a 280 olvasó 1025-re nőtt. Míg az 1946. év folyamán az eladott tagsági bélyegeknek a száma 516.703 db volt, 1947 ben 749-299 db, vagyis az emelkedés mintegy 68 százalékos. Ennek megfelelően budapesti tagjaink számát 48.030-ra, míg a vidékieket 23 000-re tehetjük. Nincsen helyünk, hogy kitérjünk részletesebben azokra az adatokra, melyet Köves András főtitkár kartárs az állásközvetítő, az ifjúsági, nőmozgalmi munkára vonatkozólag ismertetett és ■ amelyek, mind a fejlődést mutatják. Ezekkel a kérdésekkel lapunk más helyén részletesen foglalkozunk. Nem hallgathatjuk el azokat a hibákat sem, amelyek szakszervezetünk munkájában tapasztalhatók. Ezek legnagyobb része szervezési gyengeség s megoldásukra állandó erőfeszítéseket teszünk. A hibák legnagyobb részének forrását helyiség nehézségeinkben kell keresnünk. Egész jövőbeli tevékenységünk, tagságunk érdekeinek fokozottabb szolgálata, feladataink első sorába új székházunk építését helyezi. Székházakciónkkal, valamint helyes tartalékolásainkon keresztül, székházunk felépítésére szükséges anyagi alapnak jelentős részével rendelkezünk már. A gyenge pontokat szakszervezetünk munkájában ki fogjuk küszöbölni, hogy méltóképpen képviselhessük tagságunk érdekeit is szolgálhassuk a demokratikus Magyarország nagy munkáját. A munkaközvetítő osztály jelentése A munkaközvetítő osztályon nyilvántartott munkanélküliek száma október végén 7400, november végén 7584 és december 31-én 6091 volt fő. Az utóbbi létszámból 2763 a nő, vagyis a nyilvántartottak 45.4%-a, míg 3328 a férfi, vagyis 54.6%. A munkanélküliek számában való jelentősebb csökkenés annak tudható behogy megállapításunk szerint az előjegyzett munkanélküliek jelentékeny része huzamosabb idő óta nem jelentkezik munkaközvetítői osztályunkon, amiből arra kell következtetnünk, hogy elhelyezkedési szándéka tárgytalanná vált. Ebből az okból az ilyeneket hónanról-hónapra fokozatosan töröljük az állományból. Az ügyfélforgalom az osztályon október folyamán 13.596 novemberben 12.533, decemberben 13.845, tehát az utoló negyedév átlagában 13.328, vagyis munkanaponként 476 személy. Ez a hatalmas napi forgalom és helyiségeink szűkreszabottsága az oka annak, hogy a munkaközvetítőosztályon a délelőtti órákban sajnálatosan nagy a torlódás, ami a j ügyek gyors lebonyolításának is akadálya. Ezen a helyzeten próbálunk adminisztratív intézkedésekkel segíteni, de lényeges javulást csak új székházunk fog jelenteni A forgalom mértékére jellemző adatok, hogy október folyamán 2106, novemberben 1963 és decemberben 1371, tehát az utolsó negyedév folyamán 5440 új jelentkező vétette magát nyilvántartásba az osztályon. Októberben 945, novemberben 819, decemberben 704 eredményes közvetítés volt, tehát az utolsó negyedévben 2477 munkaerőt közvetítettünk ki. Szakszervezeti napok! Február 9-14-ig. minden nagyobb üzembe és vállalatnál. Előadókat küldünk. Ax file-k a szakszervezeti napot .Upw kéautsék cfó. Amit mindenkinek tudni kell XIV. Felmondás, végkielégítés -157301947 tanságot keltett kartácsaink között a Magyar Közlönyben január 11-én megjelent 15.730—1947. ez. Korm. rendelet. E rendelet kimondja, hogy az ipari vagy kereskedelmi vállalatokkal ■ szemben, ideértve a pénzintézeteket is, szolgálati viszonyból kifogólag hat hónapnál hosszabb időre felmondási járandóságot, továbbá négyhavi illetményt meghaladó összegű végkielégítést az 1950. évi július hó 81. napjáig bírói úton nem lehet érvényesíteni. A rendelet 1948 január 11-én lépett életbe, rendelkezéseit alkalmazni kell a végkielégítés megállapítása iránt már fogamatlan lévő perekben is. Olyan jogerős bírói ítélet, vagy kötelezettség alapján, amely a jelen rendeletben megállapított mértéknél magasabb összegű végkielégítésben marasztal, 1950 július 81-ig csak a jelen rendeletben megszabott mértékig van helye végrehajtásnak. A tilalom nem vonatkozik egyesületek, ipartestületek, közjegyzők, ügyvédek stb. alkalmazottaira, akiket végkielégítési igényük teljes egészében már most megillet. A kartársainkra kétségtelenül hátrányos rendeletet az illetékesek intervenciónkra azzal indokolták, hogy az ország újjáépítésével és főleg a hároméves gazdasági terv sikerével kapcsolatos gazdasági érdekek mindenek előtt állanak és ezekért bizonyos áldozatokat kell hoznunk nekünk magánalkalmazottaknak ia. Illetékes helyről nyert értesülésünk alapján a rendelet nem vonja el a végkielégítési igény érvényesítésének lehetőségét 1950 július S1.e után, csupán annak bírói úton való érvényesítése nem lehetséges 1950 július 31-ig. Legmagasabb dóság —140« 1járan- Kihatásé bar rend-10/1947 kívül érdekias rendelet jelent meg a Magyar Közlöny 1947 december 31-i számában. A 14.060—1947. számú kormányrendelet foglalkozik a közszolgálati alkalmazottak hivatalos minőségéből származó járandóság legmagasabb összegeinek megállapításával. A rendelet hatálya alá tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy rendszeres, vagy námrendszeres állásra vannak-e kinevezve, de rendszeres (szerződéses stb.) alkalmazásban állnak: az állami, vármegyei, városi, községi, atomvasúti, postai, állami vas, «réh és gépgyári, állami kőszén- és ércbányászati tisztviselők és egyéb alkalmazottak és általában az állam és önkormányzati testületek intézeteinek, közintézményeinek, közműveknek és üzemeinek tisztviselői he egyéb alkalmazottai, valamint a közalapot és közalapítványok, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Társadalombiztosító Intézet, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, végül a vármegyei alapok alkalmazottai. A közszolgálati alkalmazottak ebből a minőségből származó járandóságai az illetménytöbbletadó levonása után nem haladhatják meg a havi 3000 forintot. Az ezt meghaladó részt annak a tárcának bevételi számlájára kell befizetni, amely tárca létszámába az alkalmazott tartozik. A járandóságok összegének megállapításánál figyelembe kell venni a fizetést, a lakbérsegélyt, valamint az ezen felül netán más eíven élvezett összes rendszeres illetményt. Ezekhez hozzá kell adni azt az összeget, amelyet a közszolgálati alkalmazott hivatali állásából folyóan akár saját hatóságától, (intézményétől), akár más hatóságtól akár pedig olyan üzemtől (vállalattól, intézménytől, stb.) élvez, amelynél az államnak közvetlen tőkeérdekeltsége van, vagy amely állami felügyelet alatt áll. Figyelembe veendő a személyi, működési, vagy bármilyen más elnevezésű pótlék. pótdíj, kárpótdíj, tiszteletdíj, munkadíj, munkaátalány, vagy más pótrészesedés jelenléti díj, ülésdíj, tantem vagy jutalom címén felvett összeg, valamint a természetbeni juttatásoknak a hatósági ár alapulvétele mellett kiszámított ellenértéké ia. A rendelet rendel hetik a kivétakJért . Nem érvényesíthető vetélések — 15560 1947 szám* Korm. rendelet amely ugyancsak az 1947. december 31-iki hivatalos lapban jelent meg, kimondja, hogy a szénbányászat államosításáról szóló 1940:XIH törvénycikk alapján állami tulajdonba vett üzemek volt tulajdonosaival szemben mindaddig, amíg a törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint a kártalanítást — beleértve a hitelezőket is — a törvényhozás nem szabályozza, bírói úton nem lehet érvényesíteni olyan követelést, amely bármely ■ magánjogi jogi címen az állami tulajdonba vett üzemmel, illetőleg annak üzletvitelével kapcsolatban az 1946. évi január hó 1. napja előtt keletkezett, továbbá az állami tulajdonba vett üzemek üzletvitelének céljára az 1946 január 1. napja előtt keletkezett szolgálati viszonyból származik. Az utóbbi rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az állami kezelésben lévő üzemek tulajdonosaival (birtokosaival) ellemben fennálló követelések érvényesítésére is. A folyamatban lévő ebbeli pereket hivatalból fel kell függeszteni, ezen esetleg megítélt követelésekre végrehajtás nem vezethető, a folyamatban lévő végrehajtás nm folytatható. Nyugdíjmegítéle-" A **•" sek - 15720/1947 "kbL löny január 4-iki számában megjelent 15.720/1947. számú Korm. rendelet intézkedik a Szovjetunió részére átadott magyarországi német vagyonnal kapcsolatos igényekről. Olyan kereskedelmi társasággal szemben, melynél a vagyonbetéteknek, illetőleg törzstőkének legalább a fele a Szovjetunió részére átadatott, az 1915. január 20. napja előtt keletkezett követelést érvényesíteni nem lehet. Ugyanez áll a Szovjetunió részére magyarországi német vagyonként átadott egyéni cég alakjában működő vállalattal szemben. Ezek a rendelkezések azonban nem gátolják a nyugdíjigény érvényesíítését, valamint az olyan munkavállalók szolgálati viszonyából származó igények érvényesítését, akik a vállalati vagyon átadásáról felvett jegyzőkönyv keltének napján a társaság alkalmazásában állottak. Szakszervezetünk részéről e kérdésben hosszú idő óta folytatott fáradozások e rendelettel eredménnyel jártak és nagyszámú érdekelt nyugdíjasaink igénye ezzel intézményes rendezést nyert. Szolgálati viszony folyó TM*-1 ionossá- a — 80649/1947 m. e. számú rendelet 4. §-ának 3. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy üzletutódlás esetén az üzletelőd és az üzletátvevő szolgálatában eltöltött jogviszonyt egybe kell számítani, megismétlése a, 19101920 M. E. számú rendelet alapján kifejlődött állandó bírói gyakorlatban kialakult szokásjogi szabálynak és így annak értelmezésénél a vonatkozó bírói gyakorlatot aggály nélkül figyelembe lehet venni. A kiírta 970. számú elvi határozata is kiterjesztően értelmezte az ismertetett szabályt. Eszerint a szolgálati viszony folytonosságát a kereskedelmi társaságok egyesülése esetén is megállapította. Egyesbírói gyakorlati alakult ki abban a kérdésben is, hogy a szolgálati viszony folytonosságát nem érinti az örökösödés jogcímén történő üzletátvétel sem. Ezt éles határozottsággal állapítja meg a Kúria C. N. 943/1933. számú határozata, mely szerint az üzemben megszakítás nélkül továbbszolgáló tisztviselő szolgálati ideje a felmondási illetmény és végkielégítés kiszámítása szempontjából az üzlet tulajdonában beállott változás dacára is egységesnek és folytatólagosnak tekintendő. Az iparügyi miniszter 80.649/1947. Ip. M. számú leiratával pedig a 3000— 1938. Ip. M. rendelet 30. §-ának 3-ik bekezdésére utalással kimondotta, hogy az üzlet, vállalat tulajdonában vagy vezetésében bekövetkezett változási szolgálat folytonosságát nem érinti még abban az esetben sem, ha a munkavállalót új szerződéssel alkalmazzák tovább. Baján Gyula