Császár Elemér: Ányos Pál 1756-1784 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1912)
ELSŐ KÖNYV - I.
IO CSÁSZÁR ELEMÉR ugyan ezt a mulasztást, de ő meg új adatok hiányában a költemények elemzésére fordítja főgondját. Sem ő, sem a többiek nem aknázták ki azt a gazdag anyagot, amely Ányos költői műveiben található, úgy hogy még mindig nincs olyan monographiánk, amely az eddig fölkutatott adatok alapján és Ányos költeményeinek elemzésével rajzolná meg Ányos életpályáját, értetné meg lelki világát és költészetét. Megkísértem tehát, amennyire erőm és forrásaim engedik, híven és teljesen megírni Ányos életrajzát, eloszlatni a homályt, amelybe ennek a szomorú életnek egyes mozzanatai burkolva vannak, s természetes világossággal pótolni azt a mesterséges világítást, a melyet a nem «sine ira et studio» dolgozó utókor rajta elöntött. * * * Költőnk az 1756. év deczember 28-ikán született, a Veszprém vármegyei Nagyesztergárott, a Fajszi és Vámosi Ányos-család ősi birtokán, mint atyjának, Ányos Ferencz Károlynak, és anyjának, Gadóczi Rötth Klárának, negyedik gyermeke. Atyja, Ferencz néven a hatodik az Ányosok családjából,2 Györgynek fia, 1718 január 28-ikán született, így gyermek- és ifjúkorát a XVIII. század második negyedében élte le, abban az időben, mikor az Ányos-család dicsőségének napja már lenyugvóban volt, sőt kis híja, hogy egészen le nem áldozott.4 Ezt a régebben vitás pontot a zirczi anyakönyv bejegyzése határozottan eldönti. L. Sulyok Károlynak Ányos Pál élete czimű értekezését a Katholikus Szemle 1901. évfolyamában (310. 1.), és Vincze László közlését a Kalazantimim VII. évfolyamában (120. 1). A nap a keresztelés napja. 2 L. azt a nemzedékrendet, melyet Nagy Iván közöl Magyarország családai czímű művének pótkötetében a 28—30. lapon. 3 Az esztergán családi levéltárban őrzött keresztelőlevél csak a keresztelés napját említi (1718 jan. 29.). A születés pontos idejét a lepsényi temetőben lévő sírkőről vettem. 4 Az Ányos-család története mind mai napig nincs megírva, és így a genealógiában nem jártas életrajzírónak, még ha — mint nekem — az eredeti oklevelek nagy része keze között van is, nehéz a homályos, sokszor ellentmondó adatok között eligazodni. Az okmányok nagy része az Ányos-család esztergári levéltárában van, innen használtam őket Ányos István dr. barátom szívességéből ; más részük az Orsz. Levéltárban, sok pedig a vármegyei, káptalani és családi levéltárakban, különösen a Horváth-család zalabéri és a Batthyány-Strattmann herczegi család körmendi levéltárában. Egy részüket kiadta a Hazai Okmánytár (Győr, 1864, szerk. Nagy Imre, Paár Iván, Ráth Károly és Véghelyi Dezső).