Császár Elemér: Ányos Pál 1756-1784 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1912)

ELSŐ KÖNYV - I.

IO CSÁSZÁR ELEMÉR ugyan ezt a mulasztást, de ő meg új adatok hiányában a köl­temények elemzésére fordítja főgondját. Sem ő, sem a többiek nem aknázták ki azt a gazdag anyagot, a­mely Ányos költői műveiben található, úgy hogy még mindig nincs olyan mono­graphiánk, a­mely az eddig fölkutatott adatok alapján és Ányos költeményeinek elemzésével rajzolná meg Ányos életpályáját, értetné meg lelki világát és költészetét. Megkísértem tehát, a­mennyire erőm és forrásaim engedik, híven és teljesen megírni Ányos életrajzát, eloszlatni a homályt, a­melybe ennek a szomorú életnek egyes mozzanatai burkolva vannak, s természetes világossággal pótolni azt a mesterséges világítást, a melyet a nem «sine ira et studio» dolgozó utókor rajta elöntött. * * * Költőnk az 1756. év deczember 28-ikán született, a Veszprém vármegyei Nagyesztergárott, a Fajszi és Vámosi Ányos-család ősi birtokán, mint atyjának, Ányos Ferencz Károlynak, és any­jának, Gadóczi Rötth Klárának, negyedik gyermeke. Atyja, Ferencz néven a hatodik az Ányosok családjából,2 Györgynek fia, 1718 január 28-ikán született,­ így gyermek- és ifjúkorát a XVIII. század második negyedében élte le, abban az időben, mikor az Ányos-család dicsőségének napja már lenyugvóban volt, sőt kis híja, hogy egészen le nem áldozott.4­ ­ Ezt a régebben vitás pontot a zirczi anyakönyv bejegyzése határozottan el­dönti. L. Sulyok Károlynak Ányos Pál élete czimű értekezését a Katholikus Szemle 1901. évfolyamában (310. 1.), és Vincze László közlését a Kalazantimim VII. év­folyamában (120. 1). A nap a keresztelés napja. 2 L. azt a nemzedékrendet, melyet Nagy Iván közöl Magyarország családai czímű művének pótkötetében a 28—30. lapon. 3 Az esztergán családi levéltárban őrzött keresztelőlevél csak a keresztelés napját em­líti (1718 jan. 29.). A születés pontos idejét a lepsényi temetőben lévő sírkőről vettem. 4 Az Ányos-család története mind mai napig nincs megírva, és így a genealógiá­ban nem jártas életrajzírónak, még ha — mint nekem — az eredeti oklevelek nagy része keze között van is, nehéz a homá­lyos, sokszor ellentmondó adatok között eligazodni. Az okmányok nagy része az Ányos-család esztergári levéltárában van, innen használtam őket Ányos István dr. barátom szívességéből ; más részük az Orsz. Levéltárban, sok pedig a vármegyei, káptalani és családi levéltárakban, különösen a Horváth-család zalabéri és a Batthyány-Strattmann herczegi család körmendi le­véltárában. Egy részüket kiadta a Hazai Okmánytár (Győr, 1864, szerk. Nagy Imre, Paár Iván, Ráth Károly és Véghelyi Dezső).

Next